Brüsszel kiütné a rezsicsökkentés lábát

2014.01.28. 11:44

A központi árszabályozás fokozatos eltörlését javasolja az Európai Bizottság, és inkább célzott támogatásokat ajánl a rászorulók számára. Magyarországon a lakossági árakat az állam szabja meg, ez tette lehetővé a rezsicsökkentést. Brüsszel szerint azonban végső soron valaki mégis állja a számlát: ha nem a fogyasztók, akkor az adófizetők. Az az ország, amelyik nem együttműködő, kötelezettségszegési eljárást kaphat, de a rezsiharc a választások előtt nem fogja segíteni a kormányt.

Minden olyan uniós tagállammal kétoldalú egyeztetéseket folytat az Európai Bizottság, amelyben központilag szabályozzák a kiskereskedelmi energiaárakat – közölte magyar újságírókkal egy név nélkül nyilatkozó bizottsági forrás.

Az egyeztetésekkel Brüsszel azt szeretné elérni, hogy idővel minden tagállam vállalja, hogy fokozatosan kivezeti a kiskereskedelmi energiaárak központi szabályozását. A bizottsági tisztviselő szerint Günther Oettinger energiaügyi biztos még tavaly minden olyan tagállamnak levelet írt, amely központilag határozza meg az áram vagy a földgáz árát.

Levelében Oettinger minden tagállam figyelmét felhívja, hogy a bizottság az energiaár-szabályozás fokozatos kivezetését javasolja, Brüsszel szerint ugyanis a hatóságilag megszabott ár "nem a megfelelő üzenetet hordozza" a megfelelő beruházások megvalósulásához.

Hosszú távon ezt az árat valaki kénytelen lesz megfizetni, ha nem a fogyasztók, akkor az adófizetők – érvel a szabadpiaci ár érvényesítése mellett a bizottság, amely szerint a szolgáltatók közötti verseny végül megfelelő szinten stabilizálja az árakat, így hosszabb távon a fogyasztó is jobban járna. A központi árszabályozás helyett Brüsszel megfelelőbbnek tartja a szabadpiaci ár mellett a sérülékenynek tekintett fogyasztók célzott támogatását.

Magyarországon központilag az állam határozza meg a lakossági díjakat, a cégeknek és az intézményi nagyfogyasztóknak van csak lehetőségük a szabadpiacon beszerezni a gázt, áramot. Az árszabályozás eltörlése így a kormány kezéből kicsavarná a rezsicsökkentés eszközét, habár Brüsszel szerint ezzel jól járnának a fogyasztók, mert a verseny leszorítaná az árakat.

Kötelezettségszegési eljárás is lehet belőle

Levelében az energiaügyi biztos az árakat központilag meghatározó országok helyzetének sajátosságairól kért tájékoztatást, annak érdekében, hogy elősegítse a belső energiapiac liberalizációját. A kapott adatokat külön-külön értékelik, a bizottság szakemberei pedig kétoldalú egyeztetéseket kezdenek az érintett országokkal, hogy fokozatosan kivezethető legyen a hatósági energiaár, miközben a védelemre szoruló fogyasztók érdekei sem sérülnek.

A héten a Bruxinfo számolt be arról, hogy egy szakmai konferencián, a bizottság energiaügyi főigazgatóságának egyik igazgatója, az egységes energiapiacért felelős Klaus-Dieter Borchardt arról beszélt, hogy a brüsszeli testület indokolt esetben akár kötelezettségszegési eljárást is indít, és az Európai Bíróságig is hajlandó elvinni az ügyet, hogy kikényszerítse a központi árszabályozás fokozatos felszámolását.

Az uniós ügyekkel foglalkozó portál az elhangzottakból mindazonáltal arra következtetett, hogy a testület időt hagy a meggyőzésre, és nem fog rövid távon kötelezettségszegési eljárásokat indítani. Az ilyen eljárások egyébként is elhúzódhatnak, és akár egy-két év is eltelhet, mire bírósági döntésig juthatnak az ügyek.

A választásokig nem lesz rezsiharc

Az tehát több mint valószínű, hogy az áprilisi magyarországi általános választásokig a bizottság részéről semmilyen jogi lépés nem várható, sőt még egy darabig azt követően sem – állapítja meg a Bruxinfo.

A bizottság szerint az európai energiapiac liberalizációjának folyamatában indokolt lehet az árak hatósági szabályozása, de csak korlátozott ideig és kizárólag rendkívüli esetben. A bizottság ezzel kapcsolatban az Európai Bíróság egyik ítéletére hivatkozik.

A bizottság úgy ítéli meg, hogy a szabályozott végfelhasználói ár összeegyeztethető az egységes piaccal, ha az intézkedés általános gazdasági érdeket szolgál, összhangban van az arányosság elvével, világosan meghatározott, nem diszkriminatív, átlátható, ellenőrizhető, és minden uniós energiaszolgáltató számára lehetővé teszi, hogy eljusson a fogyasztókhoz.

Tizenhét tagállam szabályoz

A bizottsági forrás azt is összegezte, hogy 17 olyan tagállam van, amelyben vagy a földgáz, vagy az elektromos áram kiskereskedelmi árát központilag határozzák meg.

Az áram árát Máltán, Cipruson, Horvátországban, Bulgáriában, Spanyolországban, Franciaországban, Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában és Lettországban hatóságilag szabják meg. Emellett Romániában, Portugáliában, Dániában, Görögországban, Litvániában és Észtországban is van árszabályozás, ám ezek az országok már vállalták, hogy fokozatosan megszüntetik.

A földgáz árát Málta, Ciprus, Horvátország, Görögország, Észtország, Lettország, Litvánia, Bulgária, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Írország állapítja meg hatósági úton, Románia és Portugália pedig kötelezettséget vállalt a hatósági árazás fokozatos kivezetésére.

A bizottság azokban az országokban tartja elfogadhatónak a tartós árszabályozást, amelyeknek a piaca túl kicsi ahhoz, hogy érdemi verseny alakuljon ki, mint például Málta vagy Ciprus.