Beragadt az üzemanyagár

Bár a Molnak kötelező szorosan követni a gyorsan változó piaci helyzetet, egyelőre lecövekeltek az üzemanyagárak.

A gázolaj literenkénti átlagára 426-427, a benziné 425-426 forintig emelkedett az elmúlt időszakban, jóllehet még június közepén is mindkét fajta üzemanyag átlagára 413-414 forint körül volt. Az üzemanyagok ára két hete nem változott, jóllehet az elemzők azt pronosztizálták, hogy a gázolaj ára várhatóan 2-3 forinttal csökken, múlt hétre pedig a benzin ára 2-4 forintos emelkedését várták. Igaz, az elemzések végén rendre ott a figyelmeztetés: a MOL árváltoztatásai eltérhetnek a piaci folyamatok által indokolt árváltozásoktól (pl. néhány forintos emelést átvíve a következő hétre), azonban hosszabb távon (1-2 hónap) a trendek azonosnak.

Bonyolult számítás

A Mol hagyományosan nem kommentálja az üzemanyag-árváltozásokat. A vállalat úgy állapítja meg az árait, hogy a benzin/gázolaj Platts jegyzésárához (ez egy nemzetközi referenciaár) hozzáadja a szállítási költséget, illetve mindazokat a költségeket, amelyek az importnál felmerülnének. Csak így nem merülhet föl versenyjogi aggály: ha ennél alacsonyabb lenne az ár, akkor azt lehetne mondani, a Mol eleve megakadályozza mások piacra lépését, ha viszont magasabb lenne, akkor a fogyasztókat károsítaná meg. A Mol a GVH közelmúltban véget ért eljárásának eredményeképp vállalta, hogy a nagykereskedelmi gázolajár szorosabban követi majd a jegyzésárakat, mint eddig.

Ellentétes erők

Ennek figyelembe vételével érne már az újabb árváltozás, bár a piacon éppen ellentétes erők hatnak. Az iraki kofliktus okozta pánik múlóban, az olaj ára csökken, ami csökkentőleg hat a benzin és a gázolaj (a késztermékek) jegyzésárára, ám a forint gyengülő trendben van a dollárral szemben, a magyar autósok zsebe ellen dolgozva.

A kettő különbsége a GKI Energia számításai szerint az árcsökkenés felé billent a gázolajnál, ám ezen a héten már aligha módosulnak az üzemanyagárak.

Nagyok a kockázatok

A Nemzetközi Energia Ügynökség (NEÜ) havi jelentése szerint elégséges a világszintű olajkínálat, de több országban is növekszenek a kitermelést veszélyeztető kockázatok. A NEÜ szerint "rendkívül nagyok az ellátás-biztonsági kockázatok a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, nem utolsó sorban Irakban és Líbiában". Az olajárak magasak, és nincs érdemi csökkenésre utaló jel.

Jövőre nő a kereslet

A szervezet először tett közzé becsléseket a 2015-ös évről. Számításaik szerint jövőre napi 1,4 millió hordóval nő a világszintű olajkereslet, kicsit gyorsabban, mint a 2014-es napi 1,2 millió hordós keresletnövekedés. 2015-ben a növekedés forrása az újonnan iparosodó, és a fejlődő gazdaságú országok lesznek. Az OPEC tagállamai kevesebb eladásra számíthatnak 2014-ben, piaci részesedésük pedig csökken, mert az Egyesült Államok, Kanada és más kisebb olajellátók növelik kitermelésüket.

29 nap tartalék

A NEÜ szerint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban májusban 2639 millió hordó olaj kereskedelmi tartalék volt. A tartalék 29 napnyi kereslet kielégítésére volt elegendő május végén.