"Aki az áru kelendőségének felkeltése érdekében nagy nyilvánosság előtt az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, illetve az áru lényeges tulajdonságáról megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Az áru lényeges tulajdonságának minősül az összetétele, használhatósága, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint a kezelése, eredete, az, hogy megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, a nemzeti szabványnak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, valamint az, ha az áru felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli.
Az áru lényeges tulajdonságának minősül az áru vásárlásához ígért nyerési lehetőség vagy más előnyös következmény is." (Btk. 296/A §)
Nemcsak a tájékoztatás, hanem annak módja is alkalmas lehet a fogyasztó megtévesztésére, így a bűncselekmény megállapítására. Az eljárás során a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás alkalmas-e a fogyasztók megtévesztésére.
A Btk. szerint nagy nyilvánosságon a bűncselekménynek sajtó vagy egyéb tömegtájékoztatási eszköz vagy sokszorosítás útján történő elkövetését is érteni kell. A bírói gyakorlat alapján a nagy nyilvánosság megállapítására akkor kerülhet sor, ha az elkövetés helyén nagyobb, pusztán rátekintéssel meg nem határozható létszámú személy van jelen, megvan a reális lehetőség arra, hogy nagyobb vagy előre meg nem határozható számú személy szerezzen tudomást a bűncselekményről. Egyértelmű tehát a nagy nyilvánosság megállapítása az újságban, rádióban, televízióban való hirdetésnél vagy kirakatokban, hirdetőoszlopokon, tömegközlekedési járműveken történő reklámozásnál