Ókori gazdasági központok akkor és ma

Forrás: ancient-origins.net
1/12
Uruk a sumér városállam, Krisztus előtt 6000 óta lakott település. Virágkorában Kr.e. 3000 -ben 50 ezer lakosa volt. Az Eufrátesz partján fekvő város a mai Irak területén található. A híres Gilgamesz-eposz főhőse, Gilgames király itt volt uralkodó és a legenda szerint Ábrahám is innen ment Kánaánba az első zsidó közösségeket megalapítani. A töretlen virágzása Krisztus előtt 1739 -ig tartott, amelynek a babilóniak rombolása vetett véget.Forrás: ancient-origins.net
Forrás: AFP/Richard Ashworth
2/12
Uruk, az egyik legősibb ókori mezopotámiai sumér városállam az évszázadok alatt sokat vesztett hajdani fényéből és jelentőségéből, majd a Perzsa Birodalom részévé válva autonómiáját is elvesztette. A belváros az i. e. 1. században leégett, ezt követően a település teljesen elnéptelenedett és kis idő múlva pedig teljesen eltűnt a történelem színpadáról.Forrás: AFP/Richard Ashworth
Forrás: Wikimedia Commons/Hartmann Schedel
3/12
Damaszkusz a mai Szíria fővárosa, amelyet Krisztus előtt 4000 körül alapítottak. A világ legrégebb óta folyamatosan lakott városa. A történelem során az ókori Kelet leghatalmas birodalmai próbálták meghódítani a gazdag városállamot. Volt Egyiptom és a Hettita Állam fennhatósága alatt, a középkorban pedig az arabok majd az oszmánok igazgatták. Az oázisban elterülő város az i. e. 2. évezred folyamán jelentős kereskedelmi központ volt és világhírű acélgyártással büszkélkedett. A damaszkuszi pengéknek messzi földre híre ment.Forrás: Wikimedia Commons/Hartmann Schedel
Forrás: AFP/Anwar Amro
4/12
Damaszkuszból a franciák 1946-ban vonultak ki, azóta Szíria fővárosa és egyben annak legnépesebb városa, a maga 4,5 millió lakosával. Az elmúlt években zajló háború sokat rombolt az infrastruktúrán és a gazdaságon egyaránt, illetve az állampolgárok mindennapi életére is drámai és nem egyszer tragikus hatással van.Forrás: AFP/Anwar Amro
Forrás: Origo
5/12
A Pallasz Athéné istennőről elnevezett Athén virágkorában, amely a Krisztus előtti 5. és 3. század közé tehető meghatározta az ókori meditterán világ gazdaságát, kereskedelmét, kultúráját és művészetét egyaránt. A körülbelül 300 ezer főt számláló város az évszázadok alatt egyre vesztett a jelentőségéből, és Krisztus után 500 körül a keresztény Bizánci Birodalom rombolta le a pogánynak titulált kultúráját, majd az oszmán uralom alatt a Parthenonban már mecsetet működtettek.Forrás: Origo
Forrás: AFP/NurPhoto/Giannis Alexopoulos
6/12
Amikor a görög függetlenségi háború után létrejövő Görög Királyság fővárosa lett 1833-ban, Athént mindössze 5000 fő lakta. Ekkor indult el a nagyszabású újjáépítés, a gyorsan növekvő népességgel azonban nem tudott lépést tartani az infrastruktúra, ezért a csodálatos műkincsekkel tarkított metropolisz ma meglehetősen túlzsúfolt és szennyezett. A 3,5 millió lélekszámú város Görögország lakosságának közel egyharmadát adja.Forrás: AFP/NurPhoto/Giannis Alexopoulos
Forrás: Wikimedia Commons/Mario Cartaro - Universitätsbibliothek Salzburg, G 123 III
7/12
Az ókori Róma alapítása Kr.e. 753-ra tehető. A legenda szerint hét dombra épült várost fénykorában egymilliónál is több ember lakta. A Krisztus előtt 8. századtól Krisztus után 5. századig, azaz mintegy 12 évszázadig fennálló Római Birodalom központja volt, és a "római civilizáció" évszázadokon át döntően meghatározta az akkor ismert világ politikáját gazdaságát, művészetét és kultúráját.Forrás: Wikimedia Commons/Mario Cartaro - Universitätsbibliothek Salzburg, G 123 III
Forrás: Shutterstock
8/12
A mai Róma, Olaszország fővárosa és egyben otthona a világ legkisebb független államának, a Vatikánnak. A megközelítőleg 3 millió lakost számláló metropolisz még mindig fontos gazdasági és ipari, különösen nehézipari központ, ám fő bevételi forrása mégiscsak a turizmus. A 2500 éves települést az Unesco a Viláörökség részének is nyilvánította, amely nem is csoda, hiszen Róma városának szinte nincs is olyan utcácskája, ahol ne botlanánk bele valamilyen műemlékbe.Forrás: Shutterstock
Forrás: © Collection Roger-Viollet via AFP
9/12
Alexandriát Kr. e. 331-ben Nagy Sándor makedón király alapította. Később a Ptolemaida fáraódinasztia székhelye lett és Egyiptom fővárosa egészen az arabok 641-es hódításáig. Korának legnagyobb városa élénk tudományos élettel, hatalmas kikötővel rendelkezett, amelyben az ókori világ hét csodája közül a 160 méter magas pharoszi világítótorony is helyet kapott. A i. e. 3. században alapított Muszeion könyvtár az ókori világ legnagyobbika volt. A kincseket érő papiruszai a város sorozatos ostromai során többször is megégtek vagy sérültek.Forrás: © Collection Roger-Viollet via AFP
Forrás: Shutterstock
10/12
Alexandria ma is létező város. Egyiptom fontos ipari és gazdasági központja. Kikötője napjainkban is jelentős kereskedelmet bonyolít le. A metropolisz lakosainak száma eléri az 5 millió főt.Forrás: Shutterstock
Forrás: Wikimedia Commons/By Cristoforo Buondelmonti - Liber insularum Archipelagi (1824
11/12
Bizáncot a Boszporusz partján alapították az ókori görögök, eredetileg Büzantion néven még Kr. e. 667-ben. A rómaiak által ostromolt várost majd Constantinus Konstantinápoly néven "alapítja újra" Krisztus után 330-ban. A forgalmas kereskedelmi útvonal mentén fekvő települést Constantinus római császár a Római Birodalom kettéválása után új birodalmának, a Keletrómai Birodalomnak a fővárosává nevezte ki. A középkor kezdetén Európa legnépesebb városa volt, a maga közel félmillió lakosával.Forrás: Wikimedia Commons/By Cristoforo Buondelmonti - Liber insularum Archipelagi (1824
Forrás: Shutterstock
12/12
Konstantinápoly ma Isztambul néven a világ egyik legnépesebb városa. Az agglomerációval együtt közel 15 millió fő lakja a törökországi metropoliszt, amely 1923-ig Ankara helyett az ország fővárosa volt. Bár a hivatalos rangját ekkor elveszítette, kétségtelenül azóta is ez a város a mai török állam gazdasági, kereskedelmi és művészeti központja.Forrás: Shutterstock