Aki Orbántól állt át Bajnaihoz

2012.11.12. 6:59

Majdnem pénzügyminiszter lett Orbán Viktor kérésére 1998-ban, most viszont Bajnai Gordon csapatát erősíti. A Fidesszel való viszonyát az őszintesége törte ketté, és az, hogy megmaradt az elvnél, amelyet a Fidesz és első embere is vallott 1990-ben: hisz a kicsi és hatékony államban. Végigdolgozta Magyarország és a világ több csúcscégét, közel 15 év után visszatér a politika közelébe. Ki az az Urbán László, és mit keres Bajnai Gordon mellett?

Sokan felkapták a fejüket, amikor október közepén kiderült: Urbán László, aki 1998-ban a pénzügyminiszteri poszt legfőbb várományosa volt az Orbán-kormányban, a Bajnai Gordon által alapított Haza és Haladás Alapítvány munkáját segíti. Ő lesz az alapítvány gazdaságpolitikai munkacsoportjának koordinátora, azaz összefogja és értékeli az ott zajló tevékenységet.

Urbán László hosszú utat járt be, mire kikötött az Együtt 2014 vezéralakja mellett. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan sodródott a másik oldalra, mi vezérelhette az évekig a Fidesz egyik legfőbb gazdasági tanácsadójának számító, határozottságával és tudásával Orbánnak is imponáló szakembert, hogy a miniszterelnök fő ellenlábasának csapatához szegődjön. Olyan közgazdászokkal, politikusokkal beszélgettünk, akik jól ismerik Urbánt, pályafutásuk során hosszabb-rövidebb ideig dolgoztak vele. Megkerestük Urbán Lászlót is, de ő nem akart reagálni a róla elmondottakra.

Egy elhíresült mondat

"Igazságtalan az élettől vele szemben, hogy olyan kínos, megalázó helyzetbe keveredett" - mondta róla egyik legjobb barátja, aki szintén ismert közgazdász, utalva az 1998-as kormányalakítás előtt történtekre. A Fidesz megnyerte a választást, és Orbán Viktor már a nyilvánosság előtt is Urbánt nevezte meg a pénzügyminiszteri poszt várományosának. Addigra kétszer is volt Fidesz-képviselő a parlamentben, és sok évig a párt gazdasági koncepciójának kidolgozójaként tartották számon. Nem sokkal a kormányalakítás előtt azonban tett egy azóta klasszikussá vált kijelentést: más a választási program, és más a kormányprogram. A választók átverését sugalló mondat a párton belül is sokakat felbőszített, Orbán Viktor is úgy láthatta, nem vállalhatja fel ezt a kijelentést. Két hétre rá Urbán helyett Járai Zsigmondot kérte fel pénzügyminiszternek a miniszterelnök-jelölt.

"Nem is Orbán volt vele igazságtalan, hanem a sors, de Viktor is jócskán tehet róla, hogy így alakult" - pontosított beszélgetőtársunk. Mint mondta, Urbán nagyon sokat tett azért, hogy a Fidesznek a kilencvenes években legyen egy jó gazdasági programja. Már a rendszerváltás előtt is motorja volt a programalkotásnak, az 1994-es választás előtt ő fogta össze ezt a munkát. Annak ellenére, hogy később lazult a kapcsolat közte és a Fidesz között, az 1998-as választások idején újra részese volt a beszélgetéseknek, amelyeket Orbán folytatott közgazdászokkal, és sok kérdésben egyezett a véleményük.

Viktor sara

Ami a szívén, az a száján; következetes és szókimondó; nyitott, közvetlen. A jó értelemben vett kockafejű közgazdász, aki a közjót tartja szem előtt - így jellemzik Urbánt az őt jól ismerők. (A közvetlenséget, a nyitottságot kollégáitól is elvárja, amiről egy 2007-es rövid interjúban beszélt.) "Ez a szókimondás azonban nem fér össze a politika által megkövetelt hajlékonysággal, az óvatos fogalmazással, ezért teljesen érthető volt a politikus Orbán Viktor részéről, hogy végül nem Urbánt tette az egyik legfontosabb miniszteri posztra" - mondta forrásunk.

Szerinte ezzel a tulajdonságával Orbán tisztában volt, vagy legalábbis tisztában kellett legyen, hiszen sok évvel korábban ismerkedtek meg, több évig támaszkodott a párt gazdasági programja Urbán gondolataira. "Inkább az az érthetetlen, és ez Viktor sara, hogy miért csak akkor táncolt ki mögüle, amikor már a közbeszédbe is bedobta mint leendő pénzügyminisztert, így pedig egy kicsit hülyét csinált belőle" - tette hozzá.

Direkt mondta?

Egy másik közgazdász beszélgetőtársunk szerint azonban Orbán mégsem ismerhette nagyon jól Urbánt, vagy rosszul mérte fel, hogy mennyire fogja felvenni a poszt által megkívánt politikusi attitűdöt. A Fidesz 1998-as gazdasági programjára, amellyel kampányolt a párt, az 1994-essel ellentétben vajmi kevés ráhatása volt Urbánnak. Azt Matolcsy György dolgozta ki, aki a kormányalakításkor nem kapott miniszteri posztot, csak 2000-ben, és a 2010-es újrázás óta nemzetgazdasági miniszter.

A Matolcsy-féle gazdasági program a belső kereslet felpörgetésén alapult, amivel többek elmondása szerint Urbán nem értett egyet - mégis ő kapott felkérést Orbántól eredetileg. (A Matolcsy-program megvalósítását a májusban-júniusban kezdődött, a világgazdaság egészére is kiható orosz válság derékba törte 1998-ban, de az áprilisi felkészülő-kormányalakító megbeszéléseken még semmi jele nem volt annak, hogy keletről baj jön hamarosan.)

Volt ismerőse, aki úgy értelmezte a történteket, hogy Urbán nem elszólta magát, hanem szándékosan tette az elhíresült kijelentését, hogy így teremtsen nagyobb mozgásteret magának leendő pénzügyminiszterként. Orbán számára ekkor válhatott világossá, hogy Urbán merevebb annál, mint amit ő elképzelt, nehezen irányítható, túl önálló, ami nem fér össze azzal, amit ő kormányának tagjaitól megkövetel.

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt
Urbán László

De ha ilyen karakán, nehezen irányítható volt Urbán - és beszélgetőtársaink elmondása szerint ez most is jellemző rá -, akkor miért ő volt Orbán favoritja?

Bár sok cikk Fidesz-alapítóként írja le, nem volt ott a párt alapító okiratának aláírásánál, 1988. március 30-án. Az alapítókkal azonban korábban megismerkedett, és a pártba a megalakulása után nem sokkal lépett be. A Fidesz 37 alapítójának nagy része vagy Bibó-szakkollégista volt (jogászok), vagy Rajk-szakkollégista (közgazdászok). Urbán 1982-ben végzett az akkori Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Corvinus Egyetem), egyetemi évei alatt Rajk-szakkollégista volt. A Fidesz születésekor a koránál fogva már nem volt rajkos, de ismerte a Fidesz-alapító közgazdászokat.

Sodródásból az ellenzéki kerekasztalhoz

A pénzügyszakos diplomával a hóna alatt az 1980-as években még kereste az útját. Ottmaradt a közgázon tanítani, de az ELTE-re is elszegődött politikai gazdaságtant, politológiát oktatni, mert ez is érdekelte. Itt került kapcsolatba a bibósokkal. A rajkosok és a bibósok között amúgy is volt kapcsolat, gyakran összejártak. "Sodródott egyik intézményből a másikba, Magyarországról kiutazott tanulni az Egyesült Államokba, aztán jött vissza" - ahogy egyik ismerőse mondja róla.

Az Egyesült Államokból 1989 nyarán jött haza. Akkor már javában zajlottak az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásai az MSZMP-vel. "Lehetett róla tudni, hogy ha gazdasági koncepciót kell alkotni, ő kapható ilyesmire" - emlékezett vissza egyik beszélgetőtársunk, aki tagja volt a Fidesz-alapítók társaságának. "Viktor ekkor szólt neki, hogy segítsen a kerekasztal egyik munkacsoportjának, a gazdaságpolitikai testületnek a munkájában" - mesélte a Fideszben akkor aktív forrásunk.

Kampányarc volt, képviselő lett

"Határozott volt, strukturáltan gondolkodott, pénzügyi-gazdasági tudással rendelkezett, látta a nyugati világot, mindez imponált Orbánnak." Urbán a az első szabad választások után a Fidesz-frakció mögötti gazdasági kabinet vezetője volt, majd 1992-ben újra az Egyesült Államokba ment tanulni, de 1993-ban hazatért, és bekapcsolódott a párt választási felkészülésébe. A gazdasági program egyik kidolgozója és ezen a területen kampányarca is lett.

Teljesnek tűnt az összhang, amit jelez az is, hogy 1993 decemberében a Fidesz parlamenti képviselője lett, mert a Fidesszel szakító és az SZDSZ-be távozó képviselőtársak (köztük volt Fodor Gábor és Ungár Klára) helyét be kellett tölteni. Az MSZP toronymagas győzelmét hozó választásokon jó helyre került az országos listán, és újra bejutott az Országgyűlésbe.

A szakítás

A képviselőséget azonban csak fél évig bírta a fideszes színekben, decemberben lemondott a mandátumáról, és elkezdett távolodni a párttól. Ismerői szerint nem őt dobták ki a parlamentből, hanem neki lett elege, pontosabban rájött, hogy az nem neki való.

Egyik forrásunk szerint a Fideszben akkor kezdtek felkészülni a körvonalazódó gigantikus megszorítócsomagra - 1995 márciusában be is jelentették a Bokros-csomagot -, a Fideszben pedig a hangvétel durván eltolódott a politikai csihi-puhi irányába. Urbán gazdaságpolitikai tanácsadói szerepre vágyott inkább, és belátta, hogy a hangnemváltás után nem terem neki babér.

Ezek után 1995 elejétől 1998 tavaszáig lényegében semmilyen kapcsolata nem volt a Fidesszel, inkább a pénzügyi világban dolgozott. Először a Világbanknál helyezkedett el, aztán elszegődött az akkor még nem Fidesz-szimpatizáns Járai Zsigmondhoz, aki a Magyar Hitel Bankot vette át és rázta gatyába. Urbán vezető tanácsadó volt mellette. Később a bankot az ABN Amro vette meg, ahol kontrolling- és tervezési igazgató lett. Ezután jött Orbán felkérése '98-ban.

Bankból bankba

Miután elesett a pénzügyminiszterségtől, hosszú időt töltött a magyar és a nemzetközi bankvilágban. A Járai-vonalat képviselő Auth Henrik hívására 1998-ban megkapta a Postabank üzleti vezérigazgató-helyettesi pozícióját, amit két évig töltött be. (Authtal az MHB-nál már dolgozott együtt korábban.)

A Postabank után az Egyesült Államokba ment, a Citigrouphoz, aztán 2005-ben visszajött Magyarországra a Magyar Nemzeti Bankhoz. Az általános titkárság vezetője lett igazgatói minőségben, addig ilyen poszt nem volt a jegybankban. Forrásaink szerint direkt neki hozta létre ezt a pozíciót Járai Zsigmond akkori jegybankelnök. Innen ment 2007 januárjában az OTP-hez, ahol pénzügyi vezérigazgató-helyettes lett.

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt
Csányi Sándor és Urbán László

Kibukott a jelleme

Az OTP-nél is tett egy máig idézett kijelentést, ami egyesek szerint szintén megpecsételte a sorsát. 2008 őszén teljesedett ki a pénzügyi világválság, és Magyarország hirtelen államcsődhöz közeli helyzetben találta magát. Az állampapírpiac összeomlott, a részvények zuhantak, október második hetének első két napján az OTP-részvények ára csaknem 20 százalékkal esett, majd a harmadik nap is 10 százalékos mínuszban kezdtek. Aznap egy bécsi konferencián Urbán azt mondta, "túlélő üzemmódra kapcsol" a bank, amivel azt akarta kifejezni, hogy átáll egy óvatos hitelezésre, fel van töltve elegendő likviditással. A befektetőket mégis inkább megijesztette a kifejezés, és a részvény árának zuhanása újabb lendületet kapott. Többen biztosra vették, hogy emiatt előbb-utóbb útilaput köt a lába alá Csányi Sándor, a bank elnök-vezérigazgatója.

Ez meg is történt, de csak háromnegyed évvel később. 2009. július végével távozott Urbán az OTP-től. Beszélgetőtársaink azonban csak kisebb jelentőséget tulajdonítanak a 2008 őszi mondatának az elbocsátásban, és nagyobbat annak, hogy sokakkal konfrontálódott, nem passzolt az akkori vállalati kultúrához. "Ami bajt okozott neki a politikában a kilencvenes évek elején-közepén, az okozta a vesztét az OTP-nél is: a jelleme" - mondta róla több forrásunk.

Felpiszkálni az OTP vezetését

"Az OTP-re a családias hangulat volt akkor is a jellemző, még a vezetők között is, az emberek kooperációra próbáltak törekedni, Urbán pedig többször összetűzésbe keveredett több vezetővel" - állította róla két akkori kollégája. "Laci kicsit merev gondolkodású, makacs, de nyílt ember: határozott elképzelésekkel rendelkezik, képtelenség meggyőzni, és ki is mondja, ha a vitapartnerének szerinte nincs igaza" - jellemezte egyikük. Többen is úgy ismerik, hogy a pénzügyi területen briliáns tudással rendelkezik, de a makrogazdasági kérdésekben nem ennyire erős, mégis sokszor véleményt mond, és álláspontjához ragaszkodik.

Egyik, az OTP vezérét jól ismerő forrásunk szerint Csányi - Orbánnal ellentétben - tisztában volt Urbán egyéniségével, és nem véletlenül esett rá a választása, fel akarta piszkálni a vezetőség tagjait, a vállalatikultúra-váltást rajta keresztül próbálhatta elindítani. Erős volt azonban az ellenállás több vezető részéről, és az eredmények sem jöttek, igaz, válságban nagy csodákat nem lehet tenni. Csányi végül Urbán elbocsátása mellett döntött. A szakításról kiadott szűkszavú tőzsdei közlemény is a felfogásbeli különbségekre utal: "az egységes menedzsmentszemlélettől eltérő vezetői felfogás miatt" szűnt meg Urbán munkaviszonya, közös megegyezéssel.

Az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bankba (EBRD) Oszkó Péter akkori pénzügyminiszter delegálta. Úgy tudjuk, Oszkó a jelölés előtt egyeztetett a Fidesz vezetésével, ahonnan azt a visszajelzést kapta, nem fogják visszahívni a kormányváltás után sem. Ígéretüket betartották, Urbán tavaly ősszel saját elhatározásából hagyta ott a londoni intézményt.

Konzervatív, nyugatos

Nyugat-orientációja, konzervatív világnézete az életvitelében is megnyilvánul. A gyerekeit az Egyesült Államokban taníttatta, azt vallja, a családban a férfi keresse a pénzt, nem hanyagolja el a sportolást, puritán életmódú, nem vág fel azzal, hogy jómódú. Az OTP-nél a bank második embereként ötös BMW-t kért, pedig választhatott volna magasabb kategóriájú, közel kétszer olyan drága hetest is. Fontosnak tartotta, hogy ő vezesse az autót, nem kért sofőrt, és sokszor látták kollégái, hogy a bank ebédlőjében eszik.



Nem sértődött meg

A 2010-es választásokhoz közeledve egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a Fidesz simán nyerni fog, a konzervatív közgazdászok között pedig sokan voltak, akik abban reménykedtek, hogy jó irányba indulnak el a gazdasági folyamatok a párt kormányra kerülése után, és a berkeiben valahol készülődik egy koherens program. Ezek a remények, mint később kiderült, hiábavalónak bizonyultak.

Urbán közeledni nem igazán próbált a Fideszhez, de azokból a jelekből, hogy nem hívták a fórumokra, ahol eldőlt a gazdaságpolitika fő iránya, megértette, hogy nem is számolnak már vele - mondta róla egyik forrásunk. "Amikor látta, hogy a kormányváltással elindított irányt viszi végig Viktor, végleg kiábrándulhatott. Laci türelmetlenebb sokunknál, de jól tudja olvasni a jeleket, ezért hamarabb leszámolhatott azzal az illúzióval, hogy tartósan fejlődő pályára áll a gazdaság a kormányváltás után" - írta le a helyzetet beszélgetőtársunk. A nézetkülönbségekre utal egy még a 2010-es választások előtt adott nyilatkozata. Egy konferencián az MTI szerint azt mondta, a kormányzati kudarcok nagyobb szerepet játszottak a válság kialakulásában, mint a piaciak, az állam és a szabályozás szerepének túllihegése pedig indokolatlan, mert a válság ott volt erősebb, ahol a magas adósságállomány miatt az állam fizetőképessége kétségessé vált. Az állam szerepéről alkotott elképzelése tehát éles ellentétben áll a kormány által megvalósított gazdaságpolitika irányával.

Egy hónap a Malévnál

Urbánt a Fidesz a kormányváltás környékén nem kérdezte gazdaságpolitikai nézeteiről, véleményéről, de egy másik ügyben a segítségét kérték. Felkérték, hogy legyen a csőd szélén egyensúlyozó Malév igazgatóságának elnöke. Urbán a felkérést azzal a feltétellel fogadta el, hogy tájékozódnia kell. Egy hónap sem telt el, és lemondott. Hivatalosan az EBRD jelentette elfoglaltságra hivatkozott, de az ügyet jól ismerők szerint rádöbbent: a kormány lényegében semmit nem tett azért, hogy a légitársaság életképes maradjon vagy újrainduljon. Másrészt volt egy uniós szabály is, amiről talán megfeledkezett az új kormányzat, és amely kizárta volna az új légitársaság irányításából mindazokat, akik az előzőt csődbe viszik. (Pedig az egyetlen kiút a Malév számára egy új cég alapítása lett volna.) Ezt felismerve Urbán nem látta értelmét annak, hogy maradjon.



"Nem az a fajta, aki leáll panaszkodni, így nem igazán tudni, hogyan emésztette meg, hogy Viktor a 2010-es kormányváltás után nem tartott igényt a tanácsaira, véleményére. Bizonyára rosszul esett neki, de a viselkedése alapján úgy tűnik, tudja kezelni a helyzetet, nem roppantotta meg" - mondta Urbánról egyik barátja.

Urbánt úgy ismerik többen is, hogy nem kicsinyes, nem bosszúálló, nem azért kötött ki Bajnai mellett, mert be akarna tartani Orbánnak. "Egyszerűen arról van szó, hogy azoktól az elvektől, amelyekben Viktor és Laci a kilencvenes évek elején egyetértett, és amikre építették akkor a párt gazdaságpolitikai programját, Viktor távolodott el fényévekre. A Fidesz mászott odébb, nem Laci. Ő a mai napig Nyugat-orientált és liberális-neokonzervatív nézeteket vall: kicsi, hatékony, olcsó, a gazdaságba csak szabályozóként beavatkozó állam, alacsony adók, kiszámíthatóság, jogbiztonság. Urbán most is ugyanúgy gondolkodik arról, hogy hogyan kell kinéznie egy jól működő országnak, mik ennek a feltételei, mint a kezdetekkor" - fogalmazta meg több beszélgetőtársunk gondolatát egyikük.

"Nézetei, világnézete a mostani palettán Bajnaiéval azonosak, Gordont egyébként néhány éve ismerte meg" - mondta róla egyik forrásunk. "Nem is koncokat akar, arra bazírozva, hogy 2014-ben Bajnaiék esetleges sikere esetén jól megszedi magát" - állították róla többen is. Ezt arra alapozták, hogy "van mit a tejbe aprítania", felkészült pénzügyi szakember lévén mindig jól fizető pozíciókat tudott megszerezni tudása révén. Ketten is azt mondták róla: "Laci ráadásul végtelenül tisztességes és korrekt figura, nem lehet mutyiba bevenni, mert ha valaki megpróbálná, ő lenne az első, aki feldobná a korrupcióval előrejutókat."