Emiatt főhet a fejünk jövőre

A válságnak még aligha van vége, az optimistább és a vészmadár lelkületű elemzők egyáltalán nem értenek egyet abban, hogy rosszabb év lesz-e 2013, mint az idei. Annyi azért látszik, hogy ha az utóbbi hónapok kedvező folyamatait semmi sem zökkenti ki, okkal remélhetjük, hogy jövőre erőre kap a világgazdaság néhány fontos, még gyengélkedő központja. De van-e ennek valós esélye?

A Reuters hírügynökség nemrég, 250 részvényelemző megkérdezésével elvégzett felmérése azt mutatta, hogy a tőkepiaci szakértők nagy többsége szerint a világ legnagyobb tőzsdéin emelkedni fognak az árfolyamok 2013-ban. Ez azt jelenti, hogy bíznak a gazdasági kilábalásban.

Úgy tűnik, van is erre okuk, mert a növekedés beindulására régóta a legnagyobb veszélyt jelentő eurókrízis enyhült az utóbbi időben. A valutaövezet felbomlásának esélye természetesen nem csökkent a nullára, sőt az OECD második félévi jelentése továbbra is ezt jelöli meg a globális gazdaság legnagyobb problémájának, de az előrelépés kézzelfogható. A legújabb mentőcsomag stabilizálni látszik Görögországot, és az araszolás a föderatív Európa felé azt üzeni, hogy az EU többé nem engedi meg a kontroll nélküli eladósodást.

Mások jóval borúlátóbbak. Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőközpont, a Capital Economics jelenleg érvényes prognózisa az euróövezeti adósságválság újbóli eszkalálódását valószínűsíti jövőre. A cég szerint ez egészen addig a pontig fajulhat, hogy megkezdődik a valutaunió korlátozott mértékű felbomlása.

Kockázatok vannak szépszámmal

Akármelyik nézőpontot tesszük is a magunkévá, az egyértelmű, hogy akad legalább féltucat olyan - részben gazdasági, részben politikai jellegű - kockázati tényező, amelyek bármelyike képes lehet jó időre hazavágni a válságkezelést. Hogy ezek bekövetkezése mennyire valószínű, nem mernénk megtippelni, csak annyi látható, hogy egyik sem elképzelhetetlen.

Megnyílik az amerikai költségvetési szakadék

Ráadásul 2013-ig is el kell még jutni, a jövő évet érintő egyik fő gazdasági kockázat még idei. A demokrata és a republikánus párt majdnem másfél éve egyezett meg abban, hogy elhalasztja a megállapodást a törvényben meghatározott adósságplafon elérésének elkerüléséhez szükséges intézkedésekről. Mivel azóta sem sikerült megállapodni arról, hogy milyen szerkezetben csökkentsék a költségvetés hiányát, az év első hónapjaiban automatikus deficitcsökkentő rendelkezések léphetnek életbe.

Miért fenyegető ez?

Azért, mert a drasztikus takarékossági intézkedések, ha hosszabb ideig fennmaradnának, alighanem megölnék a világ legnagyobb gazdaságának növekedését. Az Egyesült Államok recesszióba süllyedne, magával rántva a világgazdaság majdnem egészét.

Megakad az uniós gazdasági integráció

A közös uniós bankfelügyeletről decemberben meg tudtak egyezni az állami vezetők, de mostantól elvileg sokkal kényesebb, számos érdeket sértő lépések következnek. A tagállamoknak le kell mondaniuk a szuverenitásuk újabb jelentős részéről, amit a választóknak elmagyarázni sok országban nagyon nehéznek ígérkezik, ezért a politikusoknak csábító lehet egy-egy vétó.

Miért fenyegető ez?

Azért, mert ha a piac nem hiszi el, hogy az EU-ban, illetve az eurózónában valóban olyan reformok készülnek, amelyek lehetővé teszik az euró mint fizetőeszköz megtartását hosszú távon, akkor megvonják a bizalmukat - vagyis a pénzüket - a legsebezhetőbb tagállamoktól.

Rosszabbra fordul a görög helyzet

A Moody's hitelminősítő gazdaságelemző részlege 2013-ra szóló előrejelzésében azt írta, hogy bár az EU és az Európai Központi Bank elkötelezetten törekszik az euróövezet egyben tartására, a kulcsjelentőségű rövid távú kockázatok között mégis változatlanul jelen van Görögország távozásának lehetősége, egyebek mellett a további konszolidációs intézkedésekkel szembeni lakossági ellenállás miatt.

Miért fenyegető ez?

A Moody's Analytics szerint Görögország távozásának a valutaunióból drámai hatása lenne az euróövezet egészének gazdasági teljesítményére: a cég becslése szerint ebben az esetben a valutaunió tagállamai által megtermelt GDP értéke 2013-ban 5 százalékkal zuhanna.

Spanyolország nem kér az uniós segítségből

Az Európai Központi Bank kész nagyobb mennyiségben vásárolni az vészjóslóan eladósodott Spanyolország államkötvényeiből, hogy elkerülhető legyen a visszafordíthatatlan adósságspirál. Félő azonban, hogy Mariano Rajoy kormányfő túl büszke lesz ilyen, a gyengeség beismerésével egyenértékű mankót kérni.

Miért fenyegető ez?

A spanyol gazdaság több szempontból kétségbeejtő mutatókat produkál, például a munkanélküliség szintjével csak a görögországi versenyezhet. Ilyen körülmények között a piac bizalma váratlanul gyorsan elfogyhat, ha hiányzik egy olyan stabilizáló faktor, mint amilyen az EKB lehetne.

Olasz és német választások

Németországban az a tét, hogy elbukik-e az európai válságkezelés fő motorjának számító Angela Merkel és kormánya, Olaszországban pedig az, hogy megkaparintja-e a hatalmat egy populista politikai erő, esetleg maga az ismét visszatérő Silvio Berlusconi. Egyik sem elképzelhetetlen.

Miért fenyegető ez?

Az euróövezet egyben tartása iránt kevésbé elkötelezett politikusok láttán könnyen megijedhetnek a befektetők. Az EU legerősebb gazdaságaként Németország szerepe kulcsfontosságú a válságkezelésben, jóváhagyása - és persze erőforrásai - nélkül aligha lehet eredményesen végigvinni a folyamatot. Olaszország a méretei és sérülékenysége miatt ugyancsak megkerülhetetlen tényező.

Katonai csapás Iránra

Izraelnek feltett szándéka megakadályozni, hogy a feltehetően nukleáris fegyver kifejlesztésén dolgozó Irán a munka végére érjen. A zsidó állam vezetői ennek eléréséhez talán a célzott bombázástól sem riadnak vissza.

Miért fenyegető ez?

Akkor is óriási kockázatot hordoz egy efféle konfliktus, ha nem lesz belőle atomháború, mert az olaj árát nyilván nagyon magasra lökné. A drasztikus olajdrágulás az egész világon visszavethetné az éppen szárba szökkenő növekedést.