Jó lehet Matolcsynak a gyenge forint?

Matolcsy a spekulánsokat, az elemzők Matolcsyt hibáztatják az elmúlt napok forintgyengüléséért. Valóban az a kormány érdeke, hogy gyengébb legyen a forint?

Rövid idő alatt sokat gyengült a forint. Négy hét alatt 283 forintról 298 forintig szaladt az euró árfolyama, a frank valamivel kevésbé drágult, 10 forinttal kellett többet fizetni a frankért hétfőn, mint december közepén.

Az ilyen időtávon jelentősnek mondható gyengülést okozhatja, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, akit a befektetők a legesélyesebbnek tartanak arra, hogy márciustól ő legyen a jegybank elnöke, megnyilatkozásaiban vagy az erős forint ellen ágállt, így közvetve a gyengébb forint mellett érvelt, vagy pedig olyan jegybanki eszközök bevetését szorgalmazta, amelyek a forint gyengülésének veszélyét hordozzák magukban.

A Portfolio.hu arra figyelt fel, hogy minden megszólalását a forint leértékelődése követte. Matolcsy minisztériuma hétfőn a spekulánsokra és egy híres pénzügyi elemzőre kente a felelősséget a forint gyengüléséért, aminek az lett a következménye, hogy a cég egyik elemzője a Wall Street Journal hasábjain válaszolt. Jelena Vukotic, a cég kelet-európai részlegének vezető elemzője jegyzetében azt írta, hogy Matolcsy György maga tehet a forint gyengüléséről. De általában is széles körben osztott nézet piaci elemzők között, hogy a Matolcsy által felvázolt intézkedések nagy eséllyel forintgyengüléssel járnak, és erre készül fel a piac, ezt láthattuk a forint árfolyamában az elmúlt hetekben.

Van értelme a gyenge forintnak?

A gyengébb forint gondolata többször is megkísértette ebben a ciklusban a gazdaságpolitikai vezetést. A kormányváltás után azt lehetett hallani kormányközeli közgazdászoktól, hogy - főként az exportpiacokra is termelő vállalati szektor kedvében járva - a kormányváltás környékén 260-270 forint között mozgó euróárfolyamnál kicsit magasabbat látnának szívesen. Orbán Viktor kormányfő nem egyszer biztatta az embereket arra, hogy éljenek a végtörlesztés lehetőségével, illetve lépjenek be az árfolyamgát rendszerébe, mert, mint többször mondta, a kormány nem tudja garantálni a forint árfolyamát, és jöhetnek rossz idők. A gyengülő forint miatt megemelkedő hiteltörlesztő-részletektől megóvó árfolyamgát rendszerébe való bejelentkezés határidejét nemrég három hónappal, március végéig kitolták, látva, hogy viszonylag kevesen, a jogosultaknak még az egynegyede sem választotta eddig. Vajon a mostani forintgyengülés is egy előre kigondolt terv része?

Nem gondolom, hogy a forint gyengítése lenne a cél a mostani kommunikációval - mondta az [origo]-nak Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője. Szerinte inkább a piac tesztelése és felkészítése folyik, a kormányzat felméri, hogyan fogadnák a befektetők, ha a Matolcsy által felvázoltakat vetné be, a fejlett országokban alkalmazott mennyiségi lazításba fogna a kormányfő által jelölt új elnök vezette Magyar Nemzeti Bank márciustól. Gárgyán szerint az sem zárható ki, amire a múltban is volt példa: a kormányzati kommunikáció "farkast kiált, de végül csak róka bújik elő a zsákból", a legrosszabbra számító piac pedig fellélegzik.

Hasonlóan látja a helyzetet Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője is, aki szerint közgazdaságilag sincs oka, hogy jelentősen gyengüljön a forint. Mint magyarázza, a magyar infláció némiképp magasabb, mint az eurózónában, Svájcban vagy az Egyesült Államokban tapasztalható, és a magyar termelékenység nem zárkózik fel ezekhez a térségekhez, így csak a forint kismértékű gyengülése indokolt ebből a nézőpontból.

Tavaly év elején közel kerültünk a tűzhöz

Barcza ehhez még annyit tesz hozzá, hogy politikailag sem racionális a mostani szintnél még forintgyengülést kiáltani. A választások előtti évben nem jön jól egy kormánynak, ha 300 forint feletti euróval szembesülnek huzamosabb ideig az emberek, hiába is van felkínálva az árfolyamgát, az árfolyamrögzítéssel nem élő devizahitelesek törlesztőrészlete még magasabb lesz, és a gyengébb forint miatt a külföldről behozott áruk is drágábbak lesznek, ennek aligha örül a lakosság.

A gazdaságpolitikai vezetés, ha máskor nem, 2011 végén, 2012 első hetében megérthette, mennyire veszélyes a forint árfolyamát kontrollálatlanul hagyni a 300 forintos euró körül. Akkor a 285 forint körüli euróból 324 forintos euró lett. Egyre több ember menekítette ki külföldre megtakarítását, sokan a bankokból is kivették a pénzüket, erre január első hetében Orbán válságmegbeszélésre hívta a gazdasági minisztert és a jegybank elnökét. A befektetőket azzal nyugtatta meg a kormány, hogy ígéretet tett arra, hogy az EU-nak és IMF-nek tetszőre faragja a jegybanktörvényt.

300 a határ

A 300 forintnál drágább euró a magyar gazdaság egészére nézve vélhetően káros is. A múltban több elemzés készült arról, hol lehet az az optimális, ideális sáv, amelynél gyengébb forint már többet árt a megemelkedő törlesztőrészletek és a banki veszteségek miatt, mint amennyit nyer a gazdaság az exportáló cégek jobb piaci lehetőségeivel, és fordítva, az intervallum másik szélénél erősebb forintot jobban megszenvedik az exportáló cégek, mint amennyit nyernek a devizaadóssággal rendelkező emberek, vállalatok és állam, valamint a bankrendszer.

Pár éve 270-280 körül lehetett ez a sáv, mondta több elemző lapunknak. Azóta azonban a devizaadósság egy része leépült (csökkent az állam devizaadóssága, és a lakosságé is a végtörlesztés miatt), az árfolyamgát mégiscsak megóv több mint százezer családot a forintgyengüléstől. Ez alapján mondja azt Gárgyán Eszter és hozzá hasonlóan egy másik makroelemző, hogy most 280-300 forint között lehet ez az ideális sáv, vagyis a 300 forintnál drágább euróval a magyar gazdaság összességében veszít.