Amerikának jót tett a rezsicsökkentés

2013.05.03. 14:37

Lepipálja a világ számos térségét az amerikai gazdaság, az ország mintha már túljutott volna a válságon. Az olcsó energia lehet az új sikersztori, virágzik a palagáz-bányászat, és magától megvalósult a rezsicsökkentés. Eközben a klasszikus amerikai húzóágazatok, mint a járműgyártás vagy a bankszektor, is jól teljesítenek.

Az Amerikai Egyesült Államok gazdasága 2009 óta 7,6 százalékkal növekedett. Ez a mutató messze jobb a legtöbb fejlett államénál, Nagy-Britanniát, Japánt, és az eurózónát is jobban megviseli a gazdasági válság. Azt azonban, hogy pontosan mi az USA irigylésre méltó növekedésének az oka, egyelőre az amerikai elemzők is csak találgatják.

Az utóbbi hónapokban gyorsan terjedt az elmélet, amely szerint elsősorban a nyersolaj- és palagáz-bányászat felfutása áll a gazdasági felépülés hátterében, az új fúrási technológiák ugyanis sokkal gazdaságosabb termelést tesznek lehetővé. Mindez pedig nemcsak az olaj- és gázbányászatra hat, hanem tágabban az egész vegyiparra, valamint az olcsó energián keresztül tulajdonképpen minden energiaigényes iparágra is.

Az olcsó energia pedig az elmélet szerint az amerikai gazdaság új aranykorának is az alapja lehet, hiszen egyre több cég kezdi meg gyártókapacitásának hazahozatalát Ázsiából, ahová az olcsó munkaerő csábította őket. Elemzők szerint az alacsony amerikai rezsin megspórolhatják a gyártók azt a pénzt, amennyivel az amerikai munkaerő drágább az ázsiainál.

Nem ilyen egyszerű

Más számítások alapján azonban levezethető az is, hogy az olaj és a gáz szerepe szinte elenyésző a növekedésben. Brad Plumer újságíró, a Washington Post egyik gazdasági blogján szakértők elemzéseire alapozva, már több mint egy éve hirdeti, hogy az energiaboomot túlértékelik az amerikai közgazdászok. Hasonlóan gondolkodik Paul Dales, az amerikai Capital Economics makrogazdasági kutatóintézet egyik elemzője is, aki szerint a nyersolaj- és palagáz-bányászat növekedési üteme valóban lenyűgöző, de mivel ezen iparágak részesedése az amerikai GDP-ből csupán 2,5 százalékos, a 2009 óta felszedett 7,6 százalékos teljes növekedésből sem indokolnak 0,6-0,7 százalékpontnál többet.

Forrás: IMF

A másik fontos eleme az USA felépülésének az amerikai külkereskedelmi mérleg - az export és az import viszonyának - átalakulása. A Pioneer Investments korábbi, az [origo] által bemutatott kutatása szerint ebben is nagy szerepe van annak, hogy az amerikaiak kevesebb nyersolajat importálnak, Plumer azonban arra mutat rá, hogy míg a behozott olaj mennyisége valóban csökkent, a nyersanyag ára továbbra is magas, így értékét tekintve alig csökkent az amerikai olajbehozatal.

Az energiaboom harmadik jótékony hatása a rezsiköltségek leszorítása. Paul Dales szerint azonban az, hogy 2008. óta 23 százalékkal csökkentek az energiaárak, mindössze 70 milliárd dolláros megtakarítást eredményezett, ami a teljes kiadások egy százalékát sem éri el.

Továbbra sem ilyen egyszerű

A legtöbb szkeptikus tehát azt állítja, hogy az amerikai növekedés nem köthető egyes kiugró iparágakhoz, hanem a gazdaság egésze teljesít jól, főleg olyan területeken, mint a járműgyártás, a lakásépítés vagy a pénzügyi szolgáltatások. Ez pedig azt jelenti, hogy az amerikai gazdaság szerkezete korántsem változott olyan nagyot a válság előtti viszonyokhoz képest, ahogyan az korábban sejthető volt. A pénzügyi szolgáltatások és a lakásépítések gazdaságélénkítő hatása továbbra is nagy, ahogyan ezek 2008 előtt is húzóágazatok voltak.

Azt azonban továbbra sem tudjuk, hogy a teljes ipari teljesítmény - amelybe beletartozik a járműgyártás és a teljes vegyipar is - 18 százalékos növekedése milyen mértékben köszönhető a nyersolajnak és a palagáznak. A szkeptikusok tehát abban térnek el az energiaboom jótékony hatásait hangsúlyozó elemzőktől, hogy a teljes ipari növekedésnek lényegesen kisebb részét hozzák határozottan kapcsolatba az olcsó energiával.

Akkor mégis mi történik?

Az igazság - ahogyan ez általában lenni szokott - valószínűleg a két irányzat között van. Az olaj- és gáztermelés felfutásának jótékony hatásai vitathatatlanok, a vegyi- és energiaipari beruházások gombamód szaporodnak az USA határain belül, ráadásul olyan közép-nyugati államok területére koncentrálódik a termelés, amelyek korábban komoly gazdasági strukturális gondokkal küszködtek. Az olcsó energia és nyersanyag pedig különösen kedvez olyan petrolkémiai iparágaknak, mint például a Louisianában és Texasban összpontosuló, 40 milliárd dolláros etiléngyártás.

Forrás: IMF

Ennek ellenére, az amerikai olajlobbik által is sulykolt számítás, mely szerint az olaj- és gázkitermelésben lévő állások országszerte 2,7 további állást tartanak fenn (összesen pedig 9,2 millió munkahelyet adnak Amerikában), valószínűleg túlzás. Az energiaipar felfutása ugyan valóban figyelemreméltó, és a jövőben óriási szerepe lehet, de jelenleg az amerikai növekedést a gazdasági válság előtt erős szektorok is erősen hajtják.