Nagy a kísértés, mégsem szabad ingatlant venni

2013.10.28. 08:10

Öt nagyon stabilnak hitt ország, ahol a lakások értéke évek óta emelkedik, és sokan hajlamosak elhinni, hogy egy soha ki nem fogyó aranybánya nyílt meg. Pedig lehet, hogy lufi az egész, amely előbb-utóbb kipukkad.

Az amerikai Goldman Sachs befektetési bank elemzői megpróbálták kipécézni a világnak azokat a részeit, ahol az ingatlanpiaci lufit az utóbbi években nagy erőkkel fújták. Az óvatosság már csak azért is indokolt, mert a 2008-tól kezdődő világgazdasági válság (egyik) kirobbantója is pont a tengerentúli ingatlanbuborék elpattanása volt.

Amint a bankárok előrejelzését emészthetőbb formába öntő Quartz rámutat, az egyik nagy európai lufi meglepő módon valószínűleg éppen Németországban kezdett dagadni. A Bundesbank aggódik amiatt, hogy a lakóingatlanok ára Berlinben, Hamburgban és Münchenben – értékelésük szerint – 20 százalékkal elrugaszkodott a valóságtól. Berlinben az elmúlt három évben a lakásárak 80 százalékkal emelkedtek.

A befektetők nagyon kedvelik a német ingatlanpiacot, Európa védőbástyájának tartják a gazdaságilag stabil országot. A Goldman Sachs elemzői szerint a trend nem jó, de egyelőre nem futott túl nagyon a realitásokon a piac, mert a német nagyvárosi ingatlanok ára viszonylag alacsony szintről ugrott nagyot.

Szintén meglepő, hogy a bankárok Svájcban sem ajánlják a nagybevásárlást. Az alpesi országban 2009 óta 20 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak, ami túlzónak tűnik. A házakra felvett hitelek értéke már a nemzeti össztermék (GDP) 140 százalékára rúg, ami Svájc esetében nagyon magas aránynak számít. Az aggodalmat jelzi, hogy a svájci pénzügyi felügyelet szeptember végén elfogadta a bankszövetségnek azt az ajánlatát, amely szigorúbb feltételekhez kötötte a lakáshitelek kihelyezését, ám a pénz ennek ellenére is áramlik az ingatlanokba.

A Goldman Sachs arra tippel, hogy a következő években 30 százalékos eséllyel jelentősen esni fognak a svájci ingatlanárak.

Izraelben olyan nagy a kereslet, hogy irreálisan magas áron lehet eladni minden négyzetmétertForrás: AFP/Jack Guez

Németország és Svájc mellett Izraelben dagad a legjobban a buborék, ott a válság kitörése óta 40 százalékkal drágultak a lakások. A fiatalok nehezen jutnak saját ingatlanhoz, és a probléma olyan nagy, hogy jelentőségében már egy szinten kezelik a biztonsági kérdésekkel. A buborékot egyébként nagyban növelte, hogy az ingatlaneladások után a magánszemélyeknek sokáig nem kellett adózniuk, és így a többi befektetési eszközhöz képest sokkal nagyobb haszonra lehetett szert tenni.

Ezt a kiskaput augusztusban bezárták, 25 százalékos adót vetettek ki arra, akinek egynél több ingatlannal rendelkezik, és értékesíti valamelyiket. A kereslet azonban továbbra is óriási, a kínálat pedig szűkös. A felmérések szerint 200 ezer új lakás építésére lenne szükség, csak félő, hogy ha a lufi kipukkad, a piac összeomlik.

Norvégia is jelentősen előrefutott az áraival, a válság óta 30 százalékkal drágultak a lakások, sokkal nagyobb mértékben, mint a többi skandináv országban. Az emelkedés hátterében a bevándorlók által generált kereslet és a növekvő bérek okozta költési hajlandóság áll. A kínálat azonban nem tud lépést tartani a kereslet bővülésével, mert az építési telkek kialakítását, illetve az ingatlanok minimális méretére és minőségére vonatkozó követelményeket szigorúan szabályozzák, magasan tartják.

Szeptember közepe óta Kanadára is árgus szemekkel figyelnek a befektetési bankárok. Akkor ugyanis kiderült, hogy a kanadaiak idén felszálltak az ingatlanpiaci hullámvasútra, és elkezdtek hitelből vásárolni. A statisztikák szerint a háztartásoknak ma már minden egyes megkeresett, szabadon elkölthető dollárból 1,65 dollárnyi hitelt kellene kifizetniük, és ez az arány nincs túl messze attól, ahol az Egyesült Államokban voltak a 2008-as válság kitörése előtt.

A jegybank egyelőre csitítani igyekszik a befektetőket, de néhány alap már nagyban játszik a kanadai piac bedőlésére – igaz, eddig eredménytelenül.