Az év végére gyorsulhat az infláció

Továbbra is a vártnál alacsonyabb az infláció Magyarországon. Az elemzők szerint év végére kerülhet 2 százalék közelébe vagy fölé, de akkor is a 3 százalékos cél alatt marad a fogyasztói árindex. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a márciusi adat régiós és historikus összehasonlításban is nagyon alacsony, és az elemzői várakozásoknál is kedvezőbb.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a fogyasztói árak márciusban 0,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, februárhoz képest pedig átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek. Az utóbbi egy évben a háztartási energia, a járműüzemanyagok, a ruházkodási cikkek, valamint a tartós fogyasztási cikkek ára csökkent, míg a dohányáruk és szolgáltatások drágultak. A szezonálisan kiigazított havi maginfláció márciusban 0,1 százalékra emelkedett az előző mínusz 0,1 százalékról, az éves maginfláció viszont 0,1 százalékponttal 2,7 százalékra csökkent.

Ismét meglepetést okozott, hogy a várakozások alatt maradt a márciusi áremelkedés üteme, mondta Nyeste Orsolya. Az Erste Bank elemzője szerint éves alapon 0,3 százalékot vártak. Az alapinflációs folyamatok visszafogottságára utal az is, hogy a maginflációs mutató is csökkent. Lassú, visszafogott emelkedéssel az év végére 2 százalék közelébe gyorsulhat a mutató, de így is jóval a 3 százalékos cél alatt marad, mondta Nyeste, aki szerint éves átlagban az infláció nem fogja elérni az 1 százalékot sem, ezért várhatóan lefelé módosítják az Erste előrejelzését. Havi szinten az eltérés oka az lehetett, hogy a ruházati cikkek és a szolgáltatások drágulása visszafogottabb volt. Éves összevetésben csökkentek az élelmiszer- és a háztartási energia árai, ez utóbbiban jelentős a rezsicsökkentések hatása, de a benzin is olcsóbb lett.

"Komoly dezinfláció zajlott Magyarországon az elmúlt hónapokban, évben" – mondta az Erste Bank elemzője. A 2015-ös év szólhat a 3 százalékos jegybanki inflációs cél megközelítéséről, de sok minden függ az árfolyamtól, a növekedési kilátásoktól, és az importált infláció alakulásától is.

Nagyobb ugrás

A vártnál alacsonyabb márciusi inflációs adat döntő részben az élelmiszerárak visszafogott emelkedésére vezethető vissza, véli Török Zoltán. A Raiffeisen Bank elemzője szerint áprilisban még hasonlóan alacsony maradhat az infláció, elsősorban az újabb rezsicsökkentés hatására, majd nyár végéig enyhén emelkedhet a mutató, de még egy százalék alatt lesz. Az év végére viszont nagyobb ugrásra számít amiatt, hogy a tavalyi rezsicsökkentések hatása kikerül a bázisból, így az év utolsó hónapjaiban 2-3 százalék közé kerülhet a fogyasztói árindex. Török jövőre 3 százalék körüli inflációra számít.

Az alacsony infláció, valamint a forint erősödése alapján jó esélyt lát arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank áprilisban további 10 bázisponttal csökkenti az alapkamatot. A kamatcsökkentésnek, Török szerint, leginkább a tőkepiaci hangulat számottevő romlása és ezzel összefüggésben a forint gyengülése szabhat gátat, az infláció pedig csak kisebb részben befolyásolja a monetáris tanács döntését. A kamatcsökkentési ciklusnak már közel a vége, de egyértelműen még nem jelenthető ki, hogy leáll.

Mérsékelt árdinamika

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a mérsékelt infláció a kedvező világpiaci élelmiszer és üzemanyag áraknak, valamint a gazdaságpolitika intézkedéseinek, az ingyenes készpénzfelvétel bevezetésének és a második rezsicsökkentésnek köszönhető.

Az alacsony infláció nem csak az egyszeri kormányzati intézkedések és a szerencsés külső hatások eredménye, a magyar gazdaságot is rendkívül mérsékelt árdinamika jellemzi. Ez a jövedelmek értékállóságának megőrzésével segíti a belső fogyasztás élénkülését és kiszámítható üzleti környezetet teremt a vállalkozások számára is, áll az NGM közleményében. A belső kereslet élénkülésével, az egyszeri hatások megszűnésével az infláció várhatóan mérsékelten emelkedik, de jelentősen elmarad a jegybank 3 százalékos középtávú céljától.

A magyar inflációs adat a régióban is a legalacsonyabbak között van: Szlovákiában -0,1 százalék, Lengyelországban 0,7 százalék, Csehországban 0,3 százalék, Romániában 1,3 százalék, és alacsonyabb az euróövezetben mért 0,5 százalékos márciusi értéknél is - áll a tárca közleményében.