Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Nem teljesen. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkára szerint Brüsszel nem függesztette fel a támogatásokat, hanem csak arra kérte Magyarországot, hogy április 15-e után új számlákat már ne küldjön. Az az előtt beküldött, de még nem kifizetett körülbelül 600 milliárd forintnyi számlát kiegyenlítik, ahogy szokták.
Egyelőre egy fillér sem veszett el. Csepreghy szerint júniusig meg fognak állapodni az Európai Bizottsággal, és akkor egyben az asztalukra teszik az addig felgyűlő számlákat, ami a jelenleg forráslehívási ütem szerint körülbelül 350 milliárd forintot tesz majd ki. Ha rendeződik a vita, akkor csak annyi történik, hogy Brüsszel egy kicsit később utalja a pénzt, de ettől nem feltétlenül veszik el magyar támogatás.
Ez játék a szavakkal. A brüsszeli hivatali nyelvben valóban létezik a felfüggesztés, illetve a kifizetések megszakítása fogalma, de most nem ezekről van szó. Ahhoz, hogy felfüggeszthessék a kifizetéseket, be kellene adni a számlákat, de most Brüsszel nem fogad számlákat. Csepreghy azt mondta, nem igaz a felfüggesztés híre. Ezt azért mondhatta, mert jogi értelemben valóban nincs felfüggesztés, még ha a magyar nyelv szerint ezt a helyzetet nagyon is annak lehet nevezni.
De, igenis küldje! A vita Brüsszel és a magyar állam között van, így a pénz is csak e kettő között akad el. A nyertes pályázók ugyanúgy beküldhetik a számláikat, és arra meg is fogják kapni az elnyert összeget. A magyar állam eddig is a saját zsebéből adta a pénzt a pályázóknak, de eddig negyedévente kapta cserébe Brüsszelből az eurókat. A változás most annyi, hogy az állam nem küldheti tovább a számlákat Brüsszelbe, de attól még ő ugyanúgy fizet a pályázóknak.
Azért a semminél többről van szó.
A kormány két lépcsőben átalakította azt az intézményrendszert, amely Magyarországon az uniós pályázatokat kitalálja, kiírja, lebonyolítja, majd elszámol Brüsszel felé. Január 1-jével megszűnt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, amely a szakmai apparátus csúcsszerve volt, ez szabta meg a pályázati kereteket, és ez számolt el Brüsszel felé. Az úgynevezett irányító hatóságok – amelyek az egyes operatív programokat (például a gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi, közlekedési) fogták össze – a minisztériumhoz kerültek. Csepreghy szerint ezzel a lépéssel nem volt baja az Európai Bizottságnak.
A kormány a második lépcsőben, április 1-jével átszervezte az úgynevezett közreműködő szervezeteket is, pontosabban megszüntette őket, a feladataikat pedig szétosztotta a minisztériumok között. Ezek voltak azok a szervezetek, amelyek ellenőrizték a számlákat és a megvalósult fejlesztéseket, kommunikáltak a pályázókkal, vagyis az egyes konkrét pályázatokat lebonyolították.
Brüsszel erre azt mondta, hogy állj, mielőtt kifizetnének bármit, alaposabban megnéznék, hogy mi történt a szervezettel, képes-e egyáltalán elvégezni a feladatát. Shirin Wheeler uniós szóvivő azt mondta az MTI-nek, hogy"biztosnak kell lennünk abban, hogy az EU-befektetések irányítási és ellenőrzési rendszere megfelelően működik, és elégséges a befektetések működtetéséhez az adminisztratív kapacitás". Vagyis egyelőre nem mondták rá, hogy az új rendszer jó vagy rossz, csak azt, hogy amíg nem látják bizonyítottnak, hogy az új rendszer megfelel az uniós szabályoknak, addig nem tesznek bele pénzt.
Csepreghy Nándor azt állította, hogy szóltak, és erre Brüsszel azt mondta, hogy majd ha megvan az új rendszer, akkor azt ellenőrzik. A helyettes államtitkár szerint június végére zárulhat le a vizsgálat.
Sietni kell, igen, mert idén és jövőre 1700-1700 milliárd forintot kellene még lehívni a 2007–2013-as ciklus forrásaiból. A mostani vita csak akkor veszélyezteti ezeket a pénzeket, ha olyan hosszúra nyúlik, hogy az állam már nem tudja maga előteremteni a pénzt a pályázóknak, amíg Brüsszel nem fizet. Ilyen hosszú vitára kicsi az esély.
Elvileg Magyarország a saját költségvetésének kockázatára indíthat pályázatokat a 2014–2020-as ciklusban. Csepreghy hétfőn azt mondta, nyár közepén lehet számítani az új kiírásokra. Igaz, korábban azt is mondta, hogy a kevésbé kockázatosakat már előbb is el lehet indítani.
Hivatalosan megszakította a kifizetést.
Ha azt mondjuk, hogy Magyarországon állandósult a szabadságharc Brüsszel ellen, akkor az sem túlzás, hogy Európa folyamatosan forradalmi lánggal ég. Az Európai Bizottság tavaly év végi jelentése szerint 2012–2013-ban 244 megszakítási eljárás volt a tagállamok ellen – köztük Magyarország ellen is. Ebből 17 eset jutott el a felfüggesztési szakaszig. A jelentésben részletes adatok 2012-ből vannak, eszerint Magyarország a szabálytalanságoknak kevesebb mint az 5 százalékát követte el. A korrekciónak nevezett magyar büntetés összege pedig az összes kiszabott büntetés 0,16 százaléka volt. Ezek szerint, még ha Magyarországról úgy is látszik, hogy Brüsszel velünk hadakozik, valójában az olaszok, spanyolok, de még a lengyelek is nagyobb svindlerek nálunk az Európai Bizottság szemében.
