Vége a lúzerségnek

A Lego Csoport új nyíregyházi gyára 2014. március 25-én.

Viszik az itt gyártott német autókat, dől az uniós pénz, és a választásokig átadtak mindent, amit csak lehetett. A gazdaság többek közt ezeknek köszönhetően nyújtott kirobbanóan jó teljesítményt az év első három hónapjában, amivel a régióban is felzárkóztunk az élbolyba. Az idei növekedés nagyobb lehet az eddig vártnál, de az egyszeri nagy ugrás még nem jelenti azt, hogy száguldás jön.

Jelentős, kiugró, erőteljes – többek közt ezekkel a jelzőkkel írta le a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az idei első negyedéves gazdasági növekedési adatokat, amelyeket szerdán reggel publikált a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH szerint a 2013 első negyedéve és a 2014 első negyedéve közt eltelt egy évben 3,5 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, ha pedig megszűrjük az adatokat – például attól, hogy tavaly és idén más volt a munkanapok száma –, akkor a növekedés 3,2 százalék volt.

A Bloomberg által megkérdezett elemzők átlagosan 2,7 százalékra számítottak, vagyis a növekedés jelentősen felülmúlta a várakozásokat. A meglepetést jól mutatja, hogy az elemzők rendszerint hamar kiadják a gyorsértékelésüket, most azonban annyira eltért az adat a várakozásuktól, hogy a szokásosnál jóval később készültek el vele.

Ezek alapján nem tűnik túlzónak a minisztérium értékelése. Hogy biztosan ne legyen az, az NGM azt is hozzátette, hogy 2006 óta nem volt ilyen nagy a növekedési ütem, sőt a tárca az idei növekedési várakozását is feljavította 2,3 százalékról 2,6–2,9 százalékra. Az adat azt jelenti, hogy Magyarország legalábbis az első negyedévben a régiós versenytársak között már nem az utolsók között kullog, hanem felzárkózott az élbolyba. Az országok statisztikai hivatalai elsősorban a kiigazított adatot közlik, ebben a rangsorban Magyarország (3,2 százalék) lehagyta Szlovákiát és Csehországot (2-2 százalék), és felzárkózott Lengyelországhoz (3,5 százalék), illetve Romániához (3,8 százalék).

Gyorsít az Audi

Önmagában a nagy növekedési ütem is jó hír, de talán még fontosabb, hogy a növekedés több lábra állt. Bár a mélyebb betekintést lehetővé tevő részletes adatokat csak később közli a KSH, az egyes ágazatok teljesítménye alapján lehet sejteni, mi támogatta a növekedést.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint márciusban „átadási boom” volt, ami a beruházásokon keresztül növelte a GDP-t. A választási hajrában Orbán Viktor miniszterelnök adta át a Lego nyíregyházi és a Procter & Gamble gyöngyösi gyárát is. Suppan Gergely szerint a növekedésből körülbelül 2,5 százalékpontot magyaráz az ipar és az építőipar növekedése, utóbbi pedig hiába kicsi súlyú a gazdaságban, olyan nagy mértékben (februárban 28 százalékkal az egy évvel korábbi szinthez képest) nőtt, hogy mégis tudta húzni a teljes GDP-t.

A fő húzóágazatok mellett pedig az eddigiekhez képest bővültek a szolgáltatások, a vendéglátás, és nőtt a kiskereskedelem, vagyis az emberek lassan elkezdenek fogyasztani. A minimális szintre összecsukló ingatlanszektor is kezd magára találni, egyre több lakást adnak el, egyre több az új lakás és az építésekre kötött szerződésszám. „Mindenhol élénkülés van” – mondta Suppan, aki az elmúlt években az elemzői felmérésekben rendszerint optimistább volt az átlagnál.

Az optimizmusa pedig a jövőre évre nézve is kitart, szerinte „egymás után jönnek a lökések”, a növekedést egy óriási erejű hátszél segíti, mégpedig az, hogy közel 4000 milliárd forintot kell még lehívni 2015 végéig az uniós támogatásokból. Emellett a német autógyárak is fokozhatják a termelést, például az Audi A3-t az év autójának választották a tengerentúlon, viszik is a vásárlók, így a magyarországi gyár is sok megrendelést kap. Az ipar mellé a mezőgazdaság is felzárkózhat, mert tavaly közepes teljesítményt nyújtott az agrárszektor, vagyis ha idén jó lesz a termés, az is hozzáadhat a növekedéshez. A Takarékbank az eddigi 2,5 százalékos idei, egész évre értendő GDP-várakozását 2,9 százalékra javította, de Suppan Gergely szerint a következő hónapok adatai alapján még ezt is tovább javíthatják.

Lentebbről nagyobbnak látszik

Balatoni András, az ING elemzője az ipar húzóerejét az autóiparra vezette vissza. Szerinte a bővülést az export hajtja, mert a belföldi ipari értékesítés „továbbra sem túl acélos”. Külföldön viszont egyre több a megrendelés, így a Magyarországon gyártott autókból „több kerülhet német, osztrák, olasz autószalonokba”.

Gabler Gergely, az Erste Bank vezetőelemzője is rendkívülinek nevezte a 3,5 százalékos adatot, és a 2014 egészére várt 2,3 százalékos előrejelzését is feljavította a 2,5–3 százalék közötti sávba. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a 3,5 százalékos bővülés mögött van némi statisztikai torzítás is, mivel a KSH, amely visszamenőleg folyamatosan tisztítja az adatait, a mostani adat bázisát jelentő 2013 első negyedévi kibocsátást lerontotta. Vagyis az a szám, amihez mérik a mostanit, kisebb lett, így a 2014-es adat is nagyobbnak látszik.

Gabler azt mondta, a KSH tisztítási módszertanát nem ismeri részletesen, e nélkül pedig nehéz pontosan megmondani, hogy a torzítás mekkora mértékű lehet, de szerinte nagyságrendileg 0,3 százalékpontot jelenthet a 3,5 százalékon belül.

Még nem sprint

A növekedést a következő időszakban több tényező is fékezheti. Egyrészt több szektor úgy érte el a kiugró növekedést, hogy nagyon alacsony szintről ugrott magasra. Tehát ahhoz, hogy fennmaradjon a növekedési ütem az kellene, hogy ezekről a magasabb szintekről tudjon tovább ugrani a kibocsátás – ez valószínűtlen, ezért várják az elemzők, hogy a mostani 3,5 százalékos növekedés ellenére nem lesz ekkora az egész évi bővülés.

Másrészt a beruházások és az élénkülés egy része a jegybank hitelprogramjának, illetve a kormányzat költekezésének köszönhető, ez azonban éveken keresztül nem tartható fenn, így ennek hatása is előbb-utóbb kifut. Ezt jelzi, hogy az ING az idénre elképzelhetőnek tart 3 százalék fölötti növekedést is, de jövőre már csak 1,9 százalékkal számolnak.

Hasonlóan látja Németh Dávid, a K&H Bank vezetőelemzője is. Szerinte a mostani adat csak az idei kilátásokat teszi széppé, de nem írja felül a magyar gazdaság pályáját. Felfuttatott közmunkaprogram a közszféra terjeszkedésével, választások előtti beruházásátadási hajrá, uniós források lehívási kényszere – sorolta azokat a tényezőket, amelyek egyszeri alkalommal segítik a növekedést, de tartósan nem sokat tesznek hozzá.

Az államadósság pályája sem érzékeny az egyszeri, kiugró évekre, ezért Németh Dávid szerint a mostani jó adat nem fogja megoldani az adóssággondokat.