Mivel foglalkozik egy bissaui magyar befektető?

bissau guinea, Varjasi Tamás, Keresztes Zsolt, Tom M. Csurgó
A street shoe vendor walks in a street of Bissau on April 17, 2012 as the African Union suspended today Guinea-Bissau following last week's military coup and said it would request sanctions against the west African nation. Guinea-Bissau's coup leaders have reaffirmed their pledge to restore democratic rule, but continue to detain the ousted prime minister and interim president, and several former ministers. AFP PHOTO / SEYLLOU
Vágólapra másolva!
Magyarországon egy kicsi, de elszánt bissau-guineai közösség szorgoskodik, tagjai különböző cégekben bukkannak fel tulajdonosként vagy ügyvezetőként. A gyakran magyar nevű cégtulajdonosok kerülik a nyilvánosságot, és nem reagálnak a megkeresésekre. Így csak közvetve lehet következtetni arra, vajon miért fektet be egy bissau-guineai Magyarországon. Vagy arra, miért hagyja el valaki Magyarországot, hogy bissau-guineaiként térjen vissza.
Vágólapra másolva!

Az évekkel ezelőtt kokainkereskedelmével a világ térképére felkerült Bissau-Guinea sokáig legfeljebb azzal vonta magára a figyelmet, hogy időnként megölik az ország elnökét, hogy folyamatosak a katonai puccskísérletek, vagy, hogy a katonaság ismét megszállta a fővárost. Az elmúlt hónapokban azonban megsokasodtak az olyan ügyek, amelyekből Bissau-Guinea és Magyarország különös és látszólag egyre mélyülő kapcsolata tárul fel: a nyugat-afrikai miniállamhoz kötődtek a tisztázatlan körülmények között meghalt Welsz Tamás üzleti ügyei, állítólag ilyen útlevéllel rendelkezett Simon Gábor, a házi őrizetben ülő szocialista politikus, vagy a bulvárhegedűs Edvin Marton, idevalósiak voltak a már elindulása előtt bebukó Sólyom Airways rejtélyes befektetői és a MagNet Bank titokzatos számlatulajdonosai.

Az említett ügyek mellett azonban más összefonódások is vannak: az Opten nyilvános, bárki számára elérhető cégadatbázisokból az Origo nyolc olyan céget azonosított, amelyek tulajdonosai között magyarnak tűnő bissau-guineaiak vannak (egy hasonló gyűjtés jelent meg a Gépnarancs oldalon is). Ezek a cégek egytől egyig magyarországi bejegyzésűek, egy-két kivételtől eltekintve alig van alkalmazottjuk, árbevételük és nyereségük elenyésző, tevékenységüket elnézve pedig semmi közük Afrikához. Hogy mégis mi indokolja tulajdonosaik bissau-guineai lakóhelyét, pontosan milyen tudást, tőkét és tapasztalatot hoznak ők a parányi nyugat-afrikai országból, azt első kézből nem tudtuk kideríteni. A tulajdonosokat ugyanis (akik egy-két cégben ügyvezetőként is szerepelnek) nem értük el, e-mailen küldött megkeresésünkre és telefonhívásainkra nem reagáltak. A nyilvános cégadatokból azonban sok minden kiderül. Például, hogy a nyolc cég összesen négy, jól azonosítható befektető köré épül.

Tom M. Csurgo

Mi tudunk róla? Ő 2011 végén bukkan fel egy XIII. kerületi tömbház 3. emeletére bejegyzett mérnöki cég, az Ebalux Kft. tulajdonosaként. A 2011 márciusában, 2 millió jegyzett tőkével alapított cég addigi tulajdonosa az Evitom Kft. volt, azt a céget pedig egy ideig Meszlényi Tamás tulajdonolta. Érdekes módon Meszlényi Tamás anyja neve Csurgó Erzsébet, míg a bissau-guineai Tom M. Csurgo anyját – a cégadatok szerint – Elisabeth Csurgónak hívják.

Mekkora üzlet ez? Az adatok szerint a három évvel ezelőtt alapított Ebalux eddig aligha folytatott tevékenységet, 2011-ben és 2012-ben nem volt árbevétele, a vesztesége pedig 125 millió forint volt.

A papírok szerint legalább két éve Bissauban élő Tom M. Csurgo egyébként további két hazai cégben is érdekelt, de mivel nem tulajdonosként, hanem ügyvezetőként, ezeket nem számítottuk a már említett nyolcas körbe. Csak az érdekesség kedvéért, ezek igazán nemzetközi vállalkozások: a reklámügynöki tevékenységet folytató Gavco Trade Kft. mögött egy panamai cég áll, az ingatlanok adásvételével foglalkozó Viba-Invest Kft.-nek pedig az Egyesült Arab Emírségekben van bejegyezve a tulajdonosa, és nyugat-afrikai lakóhellyel mindkettőt Tom M. Csurgo irányítja.

Petti Csaba

Mit tudunk róla? Hozzá kiterjedtebb cégháló kapcsolódik, afrikaiként is ezen a néven birtokolja és jellemzően igazgatja is a cégeit. Vele is több e-mail címen próbáltunk kapcsolatba lépni, de mivel nem jelzett vissza, csak a nyilvános adatokra támaszkodhatunk. Amennyire a Google térképe alapján megállapítható, Petti Csaba a főváros (Bissau) egyik legnagyobb sugárútján lakik. Ez majdnem egyenes úton elérhető a repülőtértől, kifut a tengerpartra, közben egy körforgalomban érinti az elnöki és a régi kormányzói palotát – legalábbis a vázát, mert a puccsok, lövöldözések és gyújtogatások miatt egy ideje mindkettőnek romos a teteje.

Mekkora üzlet ez? Övé a 2012-ben 3 milliós nyereséggel záró Entervill Electronics Kft., a 11 milliós profitú Quantum Lasertech Kft., az idén februárban alakult HKP Media Services Kft., valamint a Lasersystems Kft. Ez utóbbi a legnagyobb a Petti-birodalmon belül: 17 embert foglalkoztat, 1,6 milliárdos árbevétele és 235 milliós nyeresége volt 2012-ben.

Varjasi Tamás és Keresztes Zsolt

Mit tudunk róluk? Ők a legrégebbi afrikaiak: a Goldok Kft. papírjaiból az látszik, hogy már 2008 óta Bissauban laknak. Ugyanabból az utcából, egymás közvetlen szomszédjaiként irányítják ügyvezetőként is az eredendően óra- és ékszer-nagykereskedelemmel, egy ideje pedig ingatlannal is foglalkozó vállalkozást Budapest 8. kerületében.

Mekkora üzlet ez? Mindössze egyetlen alkalmazottjuk van, de 8,2 milliós bevételük és 544 ezres nyereségük volt az utolsó ismert évben, 2012-ben. Inkább viszi, mint hozza a pénzt a páros egy másik cége, amelyet ugyancsak közösen vezetnek is. Ez az Üdülő Invest Kft., ingatlanok üzemeltetésével foglalkozik, és bár beletettek 29 millió forintot, 2012-ben még 400 ezres mínusszal zárt.

Varjasi nem, de Keresztes benne van egy nagyobb múltú vállalkozásban is, a rendszerváltás évében Pápán alapított Inter-Thermo Kft.-ben. Úgy tűnik, hogy ez a cég valós tevékenységet folytat, 47 embert foglalkoztat, hűtő- és hasonló berendezések gyártásából él, 30 milliós nyereséget termelt. Ebbe a cégbe Keresztes 2011-ben még afrikai lakosként lépett be tulajdonosként, de az adatok egy egészen friss változásról tanúskodnak. 2014. március 25-én – öt nappal Welsz Tamás halála után – Keresztes már mint olaszországi tulajdonos szerepel, azóta egy arezzói címen érhető el. Ez alapján tehát úgy tűnik, hogy maga mögött hagyta Afrikát, és elképzelhető, hogy ennek a költözésnek a többi cég adataiban is hamarosan nyoma lesz.

Bissau-guinea érdekeltségek magyar cégekben Forrás: Origo

Miért költözik valaki Bissau-Guineába?

Arezzo nyilvánvalóan kellemesebb hely, mint Bissau-Guinea bármely városa. A nyugat-afrikai ország a világ egyik legszegényebb és legveszélyesebb országa, a magyar konzuli szolgálat elég régóta a beutazásra nem javasolt államok között listázza. Ellentétben sok elmaradott, de látványosan fejlődő afrikai országgal, Bissau ásványkincsekben szegény, a körülmények pedig európai szemmel riasztóak. A várható élettartam az 50 évet sem éri el, százból majdnem 11 csecsemő a születésekor meghal, az 1,7 milliós lakosság kétharmada nem tud írni és olvasni. Néhány évvel ezelőtt áram sem volt az országban (hogy most van-e, arról nincs információnk), és ha épp nem mindennaposak a fegyveres konfliktusok, akkor járványszerűen pusztít az Ebola.

Nem tipikusan az az ország tehát, ahová az ember a gondtalanabb élet reményében vágyik, és olyan iparágat is nehéz lenne találni, amely a bissau-guineai know how-ra építkezhetne. Valószínűleg máshol kell keresni a motivációt, például ott, hogy az érintett tulajdonosok el akarnak rejtőzni a hatóságok elől. Ahogy nekünk sem sikerült kapcsolatba lépni velük, úgy bármilyen hatóság – nyomozó- vagy adóhivatal – sem bukkan könnyen a nyomára egy külföldön élő befektetőnek, és a hivatalos iratokat is legfeljebb a megjelölt kézbesítési meghatalmazottnak lehet átadni.

Elméletileg adóelőnye is lehet, ha egy cégtulajdonos más országba viszi az illetőségét. Ennek nyilván akkor van értelme, ha egy magyarországinál alacsonyabb adókulcsú országról van szó, márpedig Bissau-Guinea nem egyértelműen ilyen. Bár nehéz egész precíz leírást találni az ottani adókulcsokról, a legtöbb forrás 2 és 20 százalék közötti sávos adózást említ a személyi jövedelmek után. Egy magyar cégtulajdonos a cégéből kivett osztalék után 16 százalékos szja-t és még valamennyi ehót (egészségügyi hozzájárulás) fizet, ami már elég kedvezőnek számít nemzetközi viszonylatban. Még ha ennél kisebb is az állami elvonás Bissau-Guineában, tudni kell bizonyítani, hogy a tulajdonosnak nem csupán egy ottani lakcíme van, hanem valóban ott is él. Ahogy egy adótanácsadó fogalmazott, ilyenkor azt nézik, hogy a „tényleges létérdek központja” a másik országban van-e, csak ebben az esetben tudja ugyanis elkerülni a magyar adózást. Ugyanez áll arra az esetre is, ha valakinek korábbi időszakból származó nagyobb vagyona gyűlt össze, és ezt nem a magyar kulcsokkal szeretné leadózni.

Szintén szempont lehet, ha egy országnak példaértékű egészség- vagy nyugdíjbiztosítási rendszere van, de ezt a már említett állapotok miatt Bissau-Guineában ki lehet zárni.

Utolsó érvként akár egy politikai jellegűre is lehet gondolni, említették elméleti indokként a konkrétumokat nem ismerő háttérinformátoraink. Ha egy cégnek például sok állami megbízása van, jól szerepel a közbeszerzéseken, vagy valamilyen szempontból van annyira vonzó préda, hogy az állam át akarja venni, a tulajdonos viszont nem akarja eladni (mint például történt a Welt 2000 Kft.-vel néhány hónapja), akkor erre is egy opció lehet a külföldre költözés. A szóban forgó cégek között azonban kevés olyan van, amelyik igazán sikeres állami beszállítói múlttal bír. Csak Petti Csaba két cége, a Quantum Lasertech Kft. és a Lasersystems Kft. szerepel a közbeszerzési nyertesek között, előbbi 2010-ben és 2011-ben összesen 98 millió forint, utóbbi 2012-ben és 2013-ban 422 millió forint értékben nyert megbízást állami tendereken.

Ezek nem akkora összegek, hogy bármit megmagyaráznának, a többi cég esetében pedig még annak sincs nyoma, hogy egyáltalán indultak volna közbeszerzési pályázatokon.