Közpénz-e az MNB nyeresége?

2014.08.29. 12:51

A jegybank nyereségét nem tekinti közpénznek Matolcsy György, de veszteség esetén biztosan az államnak kellene helytállnia. Hasonló esetekre lehetnének tartalékok azok a százmilliárdok, amelyeket kastélyokra, irodaházra és alapítványaira költ a Magyar Nemzeti Bank.

Az MNB felettébb nagy költségekbe verte magát az utóbbi időben. A bank 18 milliárd forintért vett belvárosi irodaházat, 415 millióért vidéki kastélyt, és 200 milliárd forintot fizetett ki saját alapítványainak, miközben az állam a hazai felsőoktatásra éves szinten 160 milliárd forintot költ. Erre a költekezésre az MNB elnöke szerint az intézmény nyereségéből telik.

Mitől nyereséges?

A jegybank több százmilliárdos nyeresége egész egyszerűen a forint gyengüléséből ered – mondta Katona Tamás egyetemi tanár. A jegybanknál lévő befektetett devizatartalék felértékelődésével az intézmény egyre több kamatbevételhez juthat forintban kifejezve.

Matolcsy György, az MNB elnökeForrás: MTI/Máthé Zoltán

Tehát amikor egy devizahiteles otthon azon rágódik, hogy már megint emelkedett a törlesztője a forint gyengülése miatt, akkor Matolcsy csak újabb milliárdokat lát, amit alapítványokba fektethet. Legalábbis ez derült ki a Vs.hu-nak adott interjújából, amelyben kifejti, hogy szerinte a jegybank nyeresége nem közpénz, és szabadon dönthet annak felhasználásáról.

Mi lesz, ha fordul a kocka?

Természetesen a jegybankot veszteség is érheti. Sőt könnyen előfordulhat negatív eredmény, ha kamatot kell emelnie, így megnőnek a kiadásai. Vagy akkor, ha meg kell védeni a forintot a további gyengüléstől, illetve ha esetleg veszélybe kerülne az inflációs cél. A jegybank érve erre általában az, hogy nincs árfolyamcélja, de nehéz elképzelni, hogy egy kockázatosan magas szintnél ne avatkozna be.

És ha nincs tartalék?

Ha ezt megteszi, akkor a jegybankban veszteség keletkezik, amit a most elköltött százmilliárdokból lehetne fedezni. Ilyen tartalék nélkül viszont a költségvetésnek kell helytállnia.