Drágulhat a sör

Hosszú idő után az idén végre növekedésnek indult a sörfogyasztás Magyarországon. A piaci helyzet is kedvez a sörgyáraknak, hiszen a sör adója az inflációnál kisebb mértékben emelkedik és a megváltozó szabályozás miatt a komoly konkurenciát jelentő hamisított borok is eltűnhetnek a piacról. Nagy gond azonban, hogy a rossz termés miatt nincs elég sörárpa a piacon, azért pedig, ami van, versenyezni kell a takarmánygyártókkal és az exportőrökkel. Az alapanyaghiány és az emelkedő energiaárak miatt nőnek a gyártás költségei is, ami a sör árának emelkedéséhez vezethet.

Idén, valószínűleg a korán kezdődött, hosszan tartó kánikulának köszönhetően, az első fél évben 4 százalékkal nőtt a sörfogyasztás Magyarországon. Erre jó pár éve nem volt példa, hiszen a fogyasztás kisebb-nagyobb megszakításokkal ugyan, de egy évtizeden át folyamatosan csökkent. A nyolcvanas évek végén még egy átlagos magyar polgár évente 106 liter sört gurított le a torkán, ma már viszont az egy főre jutó fogyasztás 70 liter alatt van. A csökkenésnek több oka van. A sör adójának infláció feletti növekedése, az egészséges életmód széles körű elterjedése, valamint a hamisított borok térhódítása miatt alaposan megcsappant a sörbarátok tábora. A GfK Hungária Piackutató Intézet adatai szerint 1989-ben még a lakosság 34 százaléka kedvelte a sört, tavaly viszont már csak a felmérésben szereplők 28 százaléka nyilatkozott úgy, hogy számára különösen kedvelt ez az ital. Érdekes, hogy leginkább a férfiak pártoltak el a sörtől. Tíz év alatt 12 százalékkal csökkent azok száma, akik szívesen emelgetik a korsót. Nem is csoda, ha a sörfogyasztás gyakorisága heti 1,2-ről 0,6 alkalomra mérséklődött.

A körülmények azonban idén mintha kedvezőbbek lennének a serfőzdéknek. A fogyasztás végre növekedésnek indult, és az elmúlt néhány évben a gyárak kiharcolták, hogy a sör adója legfeljebb az infláció mértékével növekedjék. Sőt, a bor jövedéki termékké nyilvánításának köszönhetően a nagy konkurenciát jelentő hamisított borok fogyasztása is visszaszorulhat. A söripari vállalkozások mégsem lehetnek nyugodtak. Az energia ára alaposan megnőtt az elmúlt hónapokban, ráadásul úgy tűnik, a malátagyártás alapjául szolgáló sörárpából sem termett elegendő. A természeti csapások ugyanis az árpaföldeket sem kímélték. A becslések szerint 170 ezer tonna termett. Mivel a többi kalászosból is rossz volt a termés, a hiány alaposan felverte az árakat. A maláta- és sörgyáraknak versenyezniük kell a termésért az állattartókkal, a takarmánykeverőkkel és az exportőrökkel. Árpához csak az jut közülük, aki azonnal jó árat fizet a termésért a gazdáknak. A söripar árpabehozatallal sem enyhíthet az alapanyaghiányon, mert a környező országokban is rossz lett a termés. A bajor, cseh, osztrák gyárak így most Magyarországon igyekeznek árpát venni. A nehéz helyzetben a hazai sörfőzdék azt szeretnék elérni, hogy az agrártárca korlátozza az exportot. Ha ez a törekvésük nem jár sikerrel, a gyártóknak növekvő költségeik miatt emelniük kellene a sör árát. Elképzelhető azonban, hogy a sörivók a drágulásból semmit sem éreznek majd. A sör árának emelkedése ugyanis a fogyasztás visszaeséséhez vezethet, így elképzelhető, hogy a vevők megtartása érdekében néhány gyár "lenyeli" a magasabb költségeket.

Mihálovits András

(Népszava)