Idén nem teljesül az ígért bérnövekedés

Nem tartja valószínűnek a pénzügyminiszter, hogy az év végéig a közalkalmazotti szférában rendezik a kereseteket. Ha valóban nem történik semmi, akkor a kormány megszegi ígéretét - vélik az érintett közalkalmazotti szakszervezetek. A kormány 2,5 százalékos reálbér-növekedést ígért a köz szolgáinak. Nem kell matematikusnak lenni, hogy rájöjjünk: ez 9,5 százalékos infláció és 9,3 százalékos - a közszférában mért - keresetnövekedés mellett nem teljesült.

A kabinet az év végén, október-novemberben tájékozódik, hogy a közalkalmazottak körében a reálbér-növekedés elérte-e az ez évre tervezett 2,5 százalékot, és ennek függvényében lép majd - mondta a minap Járai Zsigmond pénzügyminiszter a külképviselet-vezetői értekezleten az MTI tudósítása szerint. A pénzügyi tárca vezetője hozzátette: az első féléves KSH-adatok tükrében nem valószínű a közalkalmazotti szférában központi keresetrendezés az esztendő végén. Hasonlóan nyilatkozott július 11-én Varga Mihály, a PM politikai államtitkára: szerinte az erre az évre ígért 2,5 százalékos reálbér-növekedés mindenképpen tartható lesz.

Egészen másképpen látják ezt az érintett szakszervezetek, pedig ők is a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkoznak. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elmondta: szerinte legalább 3-4 százalékos bérkorrekcióra lenne szükség a közalkalmazotti szférában. A KSH szerint az év első öt hónapjában (első féléves adat még nincs) a költségvetési szférában 9,3 százalékkal, a versenyszférában 15,3 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest. Ha ezt összevetjük az első féléves, 9,5 százalékos inflációval, rögtön látjuk, hogy messze nem nőtt úgy a reálkereset, ahogyan azt a kormány ígérte. Ráadásul a közalkalmazotti szférában a 9,3 százalékos bruttó bérnövekedés nem egyenletesen oszlik meg: az egészségügyi és a szociális ellátásban például csak 8,2 százalékos volt a keresetnövekedés, az oktatási ágazatban 9,4 százalékos. (A magasabb átlagadatot fölfelé nyomja például a bírák, ügyészek viszonylag méltóbb keresete.)

Szabó hangsúlyozta: ha a kormány magáévá teszi a pénzügyminiszter fenti nyilatkozatát, úgy valójában föladja korábbi ígéretét. "Tarthatatlan, tűrhetetlen, hogy a mindenkori kormány akceptálja a hibás pénzügypolitikát" - véli a SZEF elnöke. Hasonlóan vélekedik Borbáth Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) főtitkára is, szerinte is lépnie kell a kormánynak, bérkorrekcióra van szükség. Révész Máriusz, a vezető kormánypárt képviselője, a parlament oktatási bizottságának alelnöke szerint amennyiben az infláció és a GDP felének összege meghaladja a bruttó 8,25 százalékot (ezt ígérték a közalkalmazottaknak), úgy a különbözetet rendezni kell. Kis Papp László, a felsőoktatásban érdekelt szakszervezet vezetője is úgy nyilatkozott: az egyetemeken, főiskolákon nem valósult meg a kormány reálbér-növekedésre vonatkozó ígérete.

Valóban, az ez évi költségvetést 6,3 százalékos inflációra tervezték, s erről már Járai is elismerte az imént idézett nyilatkozatában, az eddig ismertté vált adatok alapján bizonyosra vehető, hogy az ez évi pénzromlás magasabb lesz a költségvetés számításánál figyelembe vett 6-7 százaléknál. A GDP növekedését 4,5 százalékosra taksálta a büdzsé tervezésekor a kormány, így számítódott ki a bruttó 8,25 százalékos keresetnövekedés.

És ez az, ami nincs. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) saját bérfelmérése szerint a kulturális alapellátásban dolgozók (körülbelül 25 ezer munkavállalóról van szó) 3-5 százalékos reálbércsökkenést szenvedtek el. A KKDSZ ezért - ahogyan Vadász János elnök munkatársunknak elmondta - a 2000. évi bérfejlesztés korrekcióját legalább bruttó százezer forintos személyi juttatás keretében kívánja elrendezni, erről az igényükről már levélben tájékoztatták Rockenbauer Zoltán kulturális minisztert. A szakszervezet azt szeretné, hogy az egyszeri juttatást bérként fizessék ki, amely összeg így beépülne a bérbe, és a jövő évi tárgyalás alapját képezhetné.

Török Katalin

(Népszava)