Ipari kémek célpontjai a hazai cégek

Az utóbbi időben a gazdasági és az ipari kémek célpontjává váltak a hazai cégek - értesült a Magyar Hírlap nemzetbiztonsági forrásokból. Ennek egyik oka, hogy újabban több külföldi vállalat telepíti Magyarországra kutatási-fejlesztési bázisát. A cégek egyre inkább a valós értékén kezelik az információt, és ennek megfelelően építik ki biztonsági rendszereiket. Szakemberek szerint azonban még mindig keveset fordítunk az ipari kémek elleni védekezésre.

A Chinoin gyógyszergyárban még nem akadtak össze ipari kémmel - tájékoztatta a Magyar Hírlapot Orosz Jenő kommunikációs vezető. Ennek ellenére - mint hangsúlyozta - megfelelő szigorúsággal őrzik gyártási és technológiai titkaikat. Így például a belső információs rendszerüket teljesen függetlenítették a külső beavatkozástól. A kommunikációs vezető szerint Magyarországon - legalábbis a gyógyszeriparban - nincs James Bond-effektus, vagyis egyik hazai vállalat sem törekszik versenytársa eredményeinek elorozására.

Ennek pedig az az oka, hogy az ágazatban él egyfajta munkamegosztás, vagyis mindenkinek megvan a maga ismert és a piacon jól bejáratott termékcsaládja. Arról már nem is beszélve, hogy hiába jutnának a konkurensek hozzá valamelyik gyár kutatási eredményéhez, sokat nem érnének vele, ugyanis egy új gyógyszer piacra dobása 500-800 millió dollárba kerül. S manapság egyik hazai vállalat sem áll úgy anyagilag, hogy ezt felvállalja.

A Pick Szeged Rt.-nél a legnagyobb kincs a világhírű szalámi receptje. Ezt, valamint az érlelési technológiát csak néhány ember, a szalámimesterek és a termelésvezető ismeri. A gyártási művelet részletei természetesen megtalálhatók a számítógépes adathordozókon is, de ezekhez csak a termelésvezető, Hevesi László ismeri a kódokat. A nagy titkok tudói ha nem is kapnak bankelnöki fizetést, azért nem keresnek rosszul. Igaz, ha úgy döntenének, hogy máshová "igazolnak", akkor munkaszerződésük értelmében több éven keresztül nem helyezkedhetnek el a szakmában. Ha ezt mégis megtennék, akkor fizetésük ötszörösét kellene visszafizetniük a szalámigyárnak. A termelésvezető elmondta, már akadt olyan húsipari cég, amely megpróbálta "lekoppintani" a szegediek világhírnévnek örvendő szalámiját.

Hasonló minőségű és csomagolású terméküket olcsóbban dobták a piacra, ám akciójuk kudarcba fulladt, miután a szegedi társaság azonnal bíróság elé vitte az ügyet, ahol elmarasztalták a koppintó céget.

A Borsodchem Rt.-nél most vágtak bele egy százmillió forintos beruházásba, amelynek révén az eddiginél is biztonságosabbá teszik adatvédelmi rendszerüket.

,Mindezt nem azért tesszük - fogalmazott lapunknak Kovács Ferenc László elnök-vezérigazgató -, mert lyukak lettek volna a biztonsági hálónkon, hanem azért, mert "az ördög nem alszik". A közelmúltban egyik részlegünktől számítógép-tartozékokat loptak el. Ha ez megtörténhetett, akkor holnap már a winchestereket is elvihetik, amiken a fontosabb adatokat, kutatási eredményeket tároljuk." A fejlesztések révén ugyanakkor egységes védelmet szeretnének megvalósítani a társaságon belül, hiszen ez most üzemegységenként változik.

Belsős bűnelkövetők

Amíg tíz évvel ezelőtt hatalmas páncélszekrények rejtették a kulcsfontosságú dossziékat, mára a számítógépek winchestere látja el ugyanezt a feladatot. Annak ellenére, hogy napjainkban jelentősen felértékelődött az információ, a hazai cégek még mindig nem áldoznak eleget a megfelelő védelemre. Kovács Tamás, a Montana Rt. információvédelmi igazgatója kifejtette: Nyugat-Európában, az USA-ban az információs technológiai fejlesztésekre fordított pénz legalább 10 százalékát a biztonságra költik. Nálunk ez az arány még a 2-3 százalékot sem nagyon éri el.

A védekezés költségei változóak. Az alapszabály: mindig annyit szabad a biztonságra költeni, amennyit az információ, a produktum megér. Megfigyelhető, hogy a magyarországi illegális adatgyűjtés, programfeltörések 70-80 százalékát belsősök közreműködésével követik el. A szakember szerint a védelmi rendszereket, meghatározott időszakonként mindenképpen frissíteni kell. Hiszen ha időközben egyetlen védelmi láncszem is meggyengülne, már fabatkát sem érne az egész rendszer.

Szilágyi Béla

(Magyar Hírlap)