Divatba jött az udvarra néző lakás

Repülőtér, építkezés, menetrendszerűen kukorékoló kakas, autópálya-felhajtó - mind megannyi zajforrás, amely csökkentheti egy lakás, ház forgalmi értékét. Egyetlen lakossági panasz is elegendő ahhoz, hogy hatósági vizsgálat induljon a környék zajszennyezettségének mérésére. Az önkormányzatok "zajtérképeket" készítenek, mégis kevés ingatlan adásvételének lebonyolítása során foglalkoznak ezzel a szakértők. Márpedig a még elviselhető, 65 decibeles szintnél több zajt kénytelen eltűrni az ország lakosságának több mint 20 százaléka.

Akár 20 százalékkal is kevesebbet érhet egy lakás, ha zajos környéken van - állítja Csorba Andor, a Magyar Ingatlancentrum tulajdonos-igazgatója. Mások szerint a lárma legfeljebb 5 százalékkal nyomja le az eladási árat, és valójában a kérdéses helyszín egyéb jellemzőinek (levegőszennyezésnek, a környék rossz hírének) tulajdonítható a különbség. Viszonylag nagy az egyetértés viszont abban, hogy e tényező nagyrészt a városi ingatlanok értékét befolyásolja, ezen belül is főleg a lakásokét. Ugyancsak kihat az állandósult magas zajszint az ingatlan forgalomképességére. A legnagyobb zajt kibocsátó repülőterek környékén lévő otthonok - akár eladhatatlanná is válhatnak.

A fővárosban leginkább a belváros, a Bajcsy-Zsilinszky út és a körutak menti ingatlanok tulajdonosainak okoz anyagi kárt a zajos forgalom, a lármás éttermek, szórakozóhelyek. Itt már lassan értékesíthetetlenné válnak az utcára néző földszinti és első-második emeleti lakások. Szinte bizonyos, hogy a századfordulós bérházak emeletei közötti értékkülönbözet nem a környéknek vagy az épület állapotának, hanem a zajszintnek tulajdonítható. Ezt támasztja alá az is, hogy az utcai kilátás a harmadik emelettől már értéknövelő tényezőnek számít. Ma már teljesen ésszerű döntésnek tűnik, hogy a zajtól menekülve, inkább az udvari, körfolyosós "panorámát" választják a zaj helyett - magyarázta Csorba Andor.

Noha a külvárosi lakások értékét elsősorban a terület jellemzői határozzák meg, tulajdonosaik szintén sokat panaszkodnak a zaj miatt. A Környezetvédelmi Főfelügyelőség 1998-ban országszerte mintegy 7500 zajvédelmi ügyet kezelt, s ezek tekintélyes hányada az autópályák felvezető szakaszainak és a városok szélén található ipari üzemek környékét érintette. Külön rendelet kötelezi például a Ferihegyi repülőtér üzemeltetőit a működtetés hangerejének és a hajtóművek zúgásának mérséklésére. A Környezetvédelmi Minisztérium (KöM) a szigorú nemzetközi előírásokra hivatkozva felkérte a Malévet, hogy cserélje le hangosabb motorú, elavultabb repülőgépeit.

A legnagyobb üzemi zajt kibocsátó textilgyárakhoz, hőerőművekhez, fűtőművekhez közel épült lakóingatlanok értékét és eladhatóságát a potenciális vevők egészségügyi aggodalmai is befolyásolhatják. A nappal 65, éjszaka 55 decibeles határértékeket meghaladó zajszint ugyanis ideg- és érrendszeri károsodást okozhat embernek, állatnak egyaránt. Berndt Mihály, a KöM tanácsosa lapunknak elmondta: a hatályos környezetvédelmi jogszabályok szerint az üzemek zajvédelmi kötelezettsége attól függ, hogy építési telkeiket ipari vagy lakóterületnek minősítet-te-e az illetékes önkormányzat. Ha a létesítmény tőszomszédságában lakóházak is állnak, akár több tízmilliós zajvédelmi beruházásokra is kényszerülhet a cég. A büntetésekről nem is beszélve: tavalyelőtt több mint 18 milliónyi bírságot rótt ki a főfelügyelőség.

A szűkebb környezet is ronthatja az ingatlan eladásának esélyeit. Ilyen lehet például a lakás alatt működő szórakozóhely, kocsma vagy presszó. A hangoskodás, duhajkodás is jobban zavarja a pihenni vágyókat, mint a már megszokott utcai forgalom - vélekedik Balogh László, a Lármafilter GmbH igazgatója. Szerinte egyébként - a budai hegyek lakóit leszámítva - a főváros lakosságának legkevesebb 60 százaléka szenved az éjszakai zajtól.

Mint Michael Smithingtől, a Colliers International ingatlanügynökség szakértőjétől megtudtuk, az átmeneti jellegű zajok nem csökkentik számottevően az ingatlanok értékét. Így például a Pepsi Sziget, amely éveken át zavarta az óbudaiak éji nyugalmát, a zajvédelemnek köszönhetően idén már nem okozott több problémát, mint egy-egy átlagos éjszakai szórakozóhely. Az ilyen típusú, ideiglenes zajszennyezés legfeljebb a kiadott lakások bérleti díját csökkenti pár százalékkal - véli a szakértő.

Nehezebb viszont az értékesítés, ha a szomszédban építkeznek. Sokszor előfordult már, hogy az építtetőket beperelték az eladó lakás tulajdonosai. Csorba Andor több ügyfele is indított kártérítési eljárást arra hivatkozva, hogy értékén alul volt kénytelen eladni lakását a zajos, piszkos építkezés miatt. Ezeket a pereket általában meg is nyerik - tette hozzá.

Szórakoztató történetek is keringenek képtelenebbnél képtelenebb zajforrásokról. Egy időben rendszeresen panaszkodtak a XIII. kerület lakói a margitszigeti állatkertből áthallatszó kukorékolásra. A Duna ugyanis a szigetről Pestre vitte és felerősítette a kakas hajnali énekét. A falusi zajokhoz nem szokott polgárság pedig panaszokkal árasztotta el a Városházát. A probléma azóta megszűnt. A kakasnak ugyanis lába kélt.

Dóra Melinda Tünde

(Népszava)

Ajánlat:

Ingatlan
(Az Üzleti Negyed ingatlan-rovata)