A kisgazdák kritizálják az adótörvényeket

Az Országgyűlés keddi ülésén folytatódott az adó- és járuléktörvények módosításának általános vitája. Csúcs László, az FKGP vezérszónoka élesen bírálta a kormány javaslatát, és kijelentette: a kisgazda frakció egyelőre nem döntötte el, hogy támogatja-e a két évre tervezett adó- és járulékintézkedéseket.

Domokos László (Fidesz) az adótörvények általános vitájában kijelentette: most érkezett el az a kedvező pillanat, amikor minden adózó jelentősen részesedhet a gazdasági növekedésből. Elmondta, hogy a törvényjavaslat szerint csökken a központi jövedelem-elvonás mértéke, mérséklődik az átlagos személyi jövedelemadó terhelés, valamint a munkaadók tb-járuléka is. A Fidesz vezérszónoka szerint a javaslat egyik fontos erénye a kiszámíthatóság, mert elfogadása esetén stabil jogszabályi környezet jöhet létre, melyben a családok és a vállalkozások mindennapjai tervezhetővé válnak.

Ezzel szemben Burány Sándor (MSZP) úgy vélekedett, hogy a magyar gazdaság növekedéséből egyelőre semmit nem éreznek az emberek, és a kormány "propagandaszövegekkel" próbálja elfeledtetni velük a gondokat. A szocialista politikus bírálta a személyi jövedelemadó sávhatárainak tervezett módosítását, az egészségügyi hozzájárulás összegének emelését, valamint az üzemanyag illetékadójának növelését.

Csúcs László, az FKGP vezérszónoka beszűkült, fiskális szempontokat követő csomagnak minősítette az adótörvények tervezett módosítását. A képviselő üdvözölte ugyan a családtámogatások tervezett bővítését, de megjegyezte, hogy sok rászoruló család nem képes igénybe venni az adókedvezményeket. A kisgazda frakció nem ért egyet az üzemanyagok illetékadójának emelésével, és tovább emelné a harminc százalékos adósáv felső határát is, hogy a jövő évi várható átlagkereset ne kerüljön a legmagasabb adósávba. A kormánypárti képviselő közölte: a kisgazda frakció egyelőre nem döntötte el, hogy támogatja-e a két évre tervezett adó- és járulékintézkedéseket. Határozatuk attól függ majd, hogy a párt alapvető fontosságúnak tartott módosító indítványai bekerülnek-e a törvénybe.

Kuncze Gábor, az SZDSZ vezérszónoka a parlament semmibevételének nevezte, hogy az Országgyűlés a költségvetési javaslat ismerete nélkül dönt az adótörvényekről. Véleménye szerit , a kétéves költségvetésnek mindössze annyi haszna van, hogy kiderült: az adórendszer, az egészségügy és az államigazgatás reformjára a kormányzati ciklus harmadik és negyedik évében sem fog sor kerülni. Kuncze nem támogatta a benzin és a gázolaj jövedéki adójának emelését, mert az 5-6 forinttal drágíthatja az üzemanyagokat januárban, és elítélte a tőkejövedelmek megadóztatását is. Az SZDSZ frakcióvezetője kijelentette, hogy pártja nem támogatja az adó- és járuléktörvények módosításáról szóló előterjesztést.

Font Sándor (MDF) szerint a kormány előterjesztésének legnagyobb erénye az, hogy az adórendszerben megjelennek a családi adózás elemei. A párt vezérszónoka két módosító indítvány benyújtását is kilátásba helyezte: az egyik a 30 százalékos adósáv felső határát bővítené, a másik nem emelné, hanem 3500 forintra csökkentené a fix összegű egészségügyi hozzájárulás mértékét.

Lentner Csaba, a MIÉP vezérszónoka a külföldi társaságok “honosítását”, vagyis az adókedvezmények eltörlését szorgalmazta, amiből szerinte 250-300 milliárd forint többletbevételhez juthatna a költségvetés. Lentner ezenkívül sürgette a családtámogatási kedvezmények kiterjesztését és az alapvető élelmiszerek áfájának eltörlését is.

(MTI)

Ajánlat:

Pénzügyminisztérium

Korábban:

Csökkennek az adóterhek a jövő évben
(2000. augusztus 16.)

Kormánypárti képviselők is kritizálták az adómódosításokat
(2000. augusztus 29.)

Adómódosítások: a kisgazdák hezitálnak
(2000. augusztus 31.)

Növekszik a gyermekek utáni kedvezmény
(2000. szeptember. 5.)