A lakosság kevesebb mint felének van megtakarított pénze

A felnőtt lakosság 44 százalékának van megtakarított pénze, amelyet lakásvásárlásra, a gyerekek jövőjére és a nyugdíjas évekre gyűjtenek. A legnépszerűbb megtakarítási forma a folyószámla után a takarékbetétkönyv.

A GfK Piackutató Intézet 15 éven felüli felnőtt lakosságot reprezentáló ezer fő személyes megkérdezésével végzett kutatást. E szerint, míg a diplomások kétharmada teszi félre jövedelmének egy részét, addig a nyolc általánost, vagy kevesebbet végzettek mindössze egyharmada. A felmérés alapján a havi 80 ezer forintnál magasabb nettó jövedelmű háztartásokban élők között takarékoskodnak az átlagnál jobban. Regionálisan Közép-Dunántúlon a legmagasabb, Budapesten pedig a legalacsonyabb a pénzt félretevők aránya.

Az összegzés rámutat arra is, hogy a váratlan kiadásokra átlagosan a népesség 30 százaléka, de a 60 évesek és az idősebbek körében 58 százalék spórol. A megkérdezettek kétharmada tartja forintbetétben tartalékpénzét, az életbiztosításban és az értékpapírokban takarékoskodók aránya pedig meghaladja a tíz százalékot.

A banki ügyfelek fele rendelkezik forint alapú folyószámlával, amelyhez kártya is tartozik. Az ügyfelek további egyötödének van forint alapú folyószámlája, de kártya nélkül. A bankkártyák térnyerését mutatja, hogy a kutatók 2000-ben kétszer annyi kártyás folyószámlát regisztráltak, mint kártya nélkülit, miközben ez az arány két évvel ezelőtt még fordított volt. A felmérés szerint az átlagosnál nagyobb mértékben rendelkeznek kártyával az 50 évesnél fiatalabbak, magas jövedelműek és nagyobb városokban élők. Az összegzés alapján a válaszadók több mint egyharmada havonta kétszer-háromszor vesz fel pénzt kártyájával automatából. Egynegyedük havonta egyszer, további egynegyedük pedig hetente egyszer vagy többször. A megkérdezettek alkalmanként átlagosan 14.370 forintot vesznek fel, a nők ennél valamivel többet.

A felmérésből kiderül az is, hogy a második legnépszerűbb megtakarítási forma a takarékbetétkönyv. A korábbi évekhez hasonlóan a banki ügyfelek több mint egynegyede rendelkezik vele, elsősorban a nyugdíjasok, alacsonyabb iskolai végzettségűek, a kisjövedelműek és a kis lélekszámú falvakban élők.

Arra a kérdésre, hogy milyen forrásból tájékozódik a banki szolgáltatásokról, a válaszadók 41 százaléka a televíziót nevezte meg, 22 százaléka említette a bankot, 19 százalékuk baráti körből szerzi információit, 17 százalékuk a nyomtatott sajtóból értesül. A lakosság 27 százaléka pedig nem tájékozódik a bankok szolgáltatásairól.

(MTI)