Kétes adatok a tb bevételeiről

Az APEH a tb-alapok tavalyi bevételeire vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesítette - erősítette meg az Állami Számvevőszék megállapítását Bihary Zsigmond igazgató a parlament számvevőszéki bizottságában. A hiba azonban szerinte idén már nem ismétlődik meg, így az ÁSZ elfogadja a PM előterjesztését, amely az egészségbiztosítási alap bevételét a valóságosnál 20,8 milliárddal többnek, a nyugdíjalapét pedig ugyanennyivel kevesebbnek állítja be.

Három százalékkal nagyobb mértékben emelhették volna tavaly a nyugdíjakat, ha ennek többlete nem a feltüntetett 1,1, hanem a valóságnak megfelelő 20,9 milliárd forint lett volna, az egészségbiztosítás hiánya pedig 46,7 helyett 67,5 milliárd - fakadt ki Kertész István (MSZP), a számvevőszéki bizottság alelnöke.
Más kérdés, hogy - mint a PM főosztályvezetője közbevetette - ekkor a központi büdzsé 9 milliárdos nyugdíjalap-deficitet kiküszöbölő támogatása is elmaradt volna.

Zökkenők azért támadtak, mert az APEH átvette a járulékok beszedését, ám tavaly még nem tudott havi kimutatást adni a bevételekről. Az adatok összegzésével csak idén áprilisra készültek el. Mivel azonban a zárszámadást pénzforgalmi szemlélet alapján állítják össze, a torzítás benne maradt a kimutatásokban.

A tb-alapokat átvilágító KPMG csak záradékkal fogadta el az APEH adatait, mivel az adótitokra hivatkozva megtagadták tőle, hogy betekintsen az egyéni folyószámlákba. Az ÁSZ emiatt tekintette úgy, hogy az APEH nem tett eleget beszámolási kötelezettségének.

Záporoztak az ellenzék kérdései a központi költségvetés 1999-es zárszámadása kapcsán is. Mint az ÁSZ megállapította, baj van a kincstári könyveléssel, ennek adatai ugyanis széles körben eltérnek az intézményi beszámolóktól. Az 1998 végén megszűnt útalap 48,2 milliárdos adósságából pedig csak a 21,2 milliárdos belföldi adósság átvételéről rendelkeztek a zárszámadásban, a külföldi adósságról nem. Lotz Károly (SZDSZ) volt közlekedési miniszter fájlalta, hogy a központi beruházásokra és lakástámogatásra százmilliárddal kevesebbet költöttek a tervezettnél.

Elmaradt a nullbázisú költségvetés bevezetése, az egészségügyi és önkormányzati reform - sorolta Csúcs László (FKGP), aki "permanens jogbizonytalanságnak" nevezte, hogy a zárszamadási törvényben ismét módosítanák az államháztartásról szóló jogszabályt. Ehhez ráadásul az ÁSZ véleményezésére is szükség lett volna - vetették föl mások. Azt a választ kapták, hogy a számvevők a parlamenti benyújtás előtt egyeztettek a PM-esekkel.

A kormánypártiak és a MIÉP 10 szavazatával, 5 ellenzéki ellenében vitára alkalmasnak találták a központi büdzsé és a tb 1999-es zárszámadását. A tb esetében a bizottság csak kisebbségi előadót küld a plenáris vitára, mivel a bizottságban a többség nem hozott föl érvet igenlő álláspontja mellett.

Eörsi János

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

ÁSZ

Pénzügyminisztérium