Vita a lakbérek állami támogatásáról

Az idén 6,2 milliárd forint odaítéléséről dönt a gazdasági miniszter, a jövő évi költségvetés pedig 4 milliárd forintot tartalmaz a bérlakás építés támogatására. Egyebek mellett ez is elhangzott tegnap egy budapesti lakáskonferencián.

A Társaság a lakásépítésért szervezet által rendezett konferencián szakértők, parlamenti képviselők, polgármesterek és vállalkozók vettek részt. A nagy építőanyag- gyártó és -forgalmazó cégek által létrehozott társaság nevében Földi Tamás elnök azt javasolta, hogy a kormány évente 20 milliárd forinttal támogassa a bérlakásépítést. Hegedűs Éva, a Pénzügyminisztérium főcsoportfőnöke arról számolt be, hogy a már odaítélt 1,8 milliárd forinton túl - beleértve a jövő évi költségvetés terhére kiosztandó támogatást - összesen 6,2 milliárd forinthoz juthatnak a pályázó önkormányzatok. Az elbírálás előtt álló igények 5 milliárdot tesznek ki. A parlamenthez most benyújtott költségvetés a jövő évre 4, 2002-re pedig 5 milliárd forint bérlakás-építési támogatást irányoz elő.

A konferencián vita alakult ki arról, hogy az állam miért nem támogatja a lakbéreket. Várkonyi András parlamenti képviselő (Fidesz) az építésügyi albizottság elnöke úgy vélte, hogy az önkormányzatok 15,8 milliárd forintnyi lakáscélú állami támogatása erre is felhasználható. A másik probléma az volt, hogy lehet-e piaci alapon - lakbértámogatás nélkül - bérlakást építeni? A hozzászólók véleménye megegyezett abban, hogy Budapest egyes kerületeit leszámítva, nem lehet akkora lakbért elkérni, amelyből megtérül a befektetett tőke. Egy másik országgyűlési képviselő, Fritz Péter (MSZP) úgy vélte, hogy a hazai lakáshelyzet rosszabb annál, mint amit a statisztikák kimutatnak. A több mint 4 milliós lakásállományból ugyanis 800 ezer nem üti meg az európai mércét, 200 ezret pedig kifejezetten le kellene bontani. Ha így nézzük, akkor a lakásállomány évi 1 százalékos pótlása - ebből jön ki a 40 ezres felépítendő lakásszám - jóval megemelendő. Véleménye szerint a lakbértámogatás a lakásmobilitást is segítené. Másik elképzelés szerint megoldás lenne az ország egyes régióiban munkanélkülivé lett emberek máshova való átköltöztetésére az, ha a munkaadók adómentes pénzzel támogathatnák az alkalmazottaik lakásbérletét.
A kiegészítő kamattámogatású - legfeljebb 8 százalékos - hitelek a július 1. óta hatályos kormánydöntés miatt exponenciálisan emelkednek. Az egy lakásra jutó hitelösszeg augusztusban átlépte a 3 millió forintot. - tendenciákból következtetett arra Varga Dénes, a DEM Kft. ügyvezetője, hogy az évi 40 ezer új lakást 2005-re elérhetjük.

Németh Géza

(Magyar Hírlap)