A többség átmeneti otthonnak szánja a panellakásokat

Több mint félmillió panellakás van Magyarországon. Lakótelepeink jó része megérett a renoválásra, de az ott élőknek kevés a reményük, hogy az ehhez szükséges pénzt összegyűjtsék. A panellakások ára vidéken stagnál, de Budapesten csak ebben az évben 20-25 százalékkal nőtt.

Magyarországon 1961 óta vannak panelházak. A fővárosban csaknem 200 ezer (ez a lakások 30 százaléka), az ország egyéb területein több mint 300 ezer panellakás van. Tartószerkezeteiket 80-120 évre építették, gépészeti és elektromos rendszereik viszont már 30 éves koruk körül felújításra szorulnak. Az 1978 előtt épült otthonok mára megérettek a kötelező nagygenerálozásra. A fővárosban ilyen épületből több mint 15 ezer van. A következő 5 évben további 30 ezer lakásban érkezik el a rekonstrukció ideje. A 35 éves épületeket már 8-10, a 30 éveseket 5 éve fel kellett volna újítani, a 25 éves házaknak idén szükségszerű a renoválása, a 20 éveseké 6-8 év múlva, a 15 éveseké 2010 után, az alig 10 éveseké pedig csak 2020 környékén lesz esedékes.

- A panelekkel csak annyi gond van, mint bármely más épülettel, melyet 20-30-40 éve nem újítottak fel - mondja Gyarmati Katalin, a Városháza építészeti alosztályának vezetője. - Önmagában jó szerkezet, nem az állékonyságával vannak gondok, a nagygenerálozással ezeknek az épületeknek szinte minden problémáját meg lehet(ne) oldani. A gondot az okozza, hogy óriási ingatlanokról és házanként akár több száz tulajdonosról van szó, a lakók anyagi viszonyait össze kellene hangolni ahhoz, hogy a ház érdekében lépni lehessen, ez pedig ilyen nagyságrendeknél nem megy egyik napról a másikra.

A nagyjavításhoz tartozik a hő-, víz- és hangszigetelések felülvizsgálata, a szerkezeti csomópontok ellenőrzése, sőt egyes esetekben a homlokzati és lépcsőházi frontok teljes felújítása is. A legtöbb problémát a fűtés korszerűsítése jelenti, hiszen a panel fő hátránya a pazarló energiafogyasztás. A fűtési rendszer cseréje 30-300 ezer forintba kerül a lakás méretétől és az átalakítás mértékétől függően. Az egy lakásra jutó homlokzat cseréje nagyjából 180-800 ezer forint, azaz mindent összevetve legalább egymillió forintot tesz ki lakásonként a panelház felújítása. Az ilyen lakásokban az átlagosnál nagyobb arányban élnek nyugdíjasok és kisgyermekes családok, ezért kicsi az esély arra, hogy sokat tudnak felújításra költeni.

A fűtéskorszerűsítési költségek enyhítésére szolgál az a német panelhitel, amely jelenleg az egyetlen államilag támogatott segítségnyújtási forrás a házgyári lakásokban élők számára. Az idei keret 150 millió forint, melyre bármely lakóház pályázhat lakásonként legfeljebb 800 ezer forintig. Az ajánlat kecsegtető, egyelőre azonban egyetlenegy pályázó sem jelentkezett a támogatásért.

A panelfelújítást csak egyszerre, komplex módon lehetne hatékonyan kivitelezni. Ennek legfőbb akadálya, hogy egy ház összes lakójának nincs és nem is valószínű, hogy azonos időpontban lesz pénze belevágni a felújításba, másrészt a legtöbb embernek ez a lakása az egyetlen tulajdona, így nem tud hova költözni a tatarozás idejére. Megfontolandó az is, hogy a felújítás annyira megemelné az árakat, amennyiért akár téglalakást is lehetne venni.

A panellakás értéke korábban jóval a piaci árszint alatt volt, de mára változott a helyzet. Csorba Andor, a Magyar Ingatlancentrum tulajdonos-igazgatója szerint a kislakások hiánya megmozdította a korábban csendes panelpiacot, aminek eredményeként a fővárosban és környékén a jobb fekvésű lakótelepi lakások ára 40-60 százalékkal emelkedett az utóbbi évben. Vidéken az árak megmaradtak a racionális szinten, de Budapesten az elmúlt 2 hónapban újabb lassú áremelkedés kezdődött, ami az év végéig összesen 20-25 százalékos növekedést sejtet. A legdrágábbak a Pók utcai, a gazdagréti és a kaszásdűlői lakótelepek, a legolcsóbban pedig még mindig Csepelen, illetve a Havanna lakótelepen juthatunk panellakáshoz.

Ingatlanszakértők szerint az emberek ma már csak átmeneti megoldásként költöznek panelba a gyűjtögetés és talpra állás időszakára. Amikor megtehetik, elmenekülnek a lakótelepekről. A főváros környéki agglomerációk legtöbb betelepülője és a külvárosi lakóparkokba érkezők elsősorban az egykori panellakók közül kerülnek ki. Ugyanakkor az is igaz, hogy egy bizonyos réteg számára csak és kizárólag a panel az elérhető otthon, így mindig lesz olyan ember, akinek álmait éppen egy lakótelepi garzon váltja valóra.

Katona Andrea

(Népszava)