A zárszámadás teszi lehetővé a kétéves költségvetés benyújtását

Vágólapra másolva!
Az Országgyűlés kedden megkezdte a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az előterjesztő Varga Mihály pénzügyi államtitkár kiegyensúlyozott tavalyi gazdasági fejlődésről beszélt, míg az ellenzék szerint a zárszámadásban a kormány jelentős módosításokat hajt végre az idei költségvetésben. Az Állami Számvevőszék szerint a kormány előterjesztése tartalmas és részletes.
Vágólapra másolva!

Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára expozéjában hangsúlyozta: a magyar gazdaság tavalyi eredményei nemzetközi összehasonlításban is elismerésre méltóak. Ezt támasztják alá az 1999-es év gazdálkodását jellemző számok is: tavaly a gazdasági növekedés 4,5 százalékos, a foglalkoztatás bővülése 3 százalékos, és az infláció ütemének csökkenése 4,5 százalékos volt. Az adatokat értékelve az államtitkár kijelentette: a bruttó hazai termék (GDP) arányában több mint 1 százalékponttal csökkenő államháztartási és több mint 0,5 százalékponttal csökkenő fizetésimérleg-hiányt együttesen kevés nemzetgazdaság tudott felmutatni tavaly.

A költségvetési politikáról szólva Varga Mihály elmondta, hogy megvalósult az egyensúlyjavítás, mert a követelményként meghatározott GDP-arányos 4 százalékos államháztartási hiány kedvezőbb, 3,7 százalékos lett. Az államtitkár azt is fontos eredménynek nevezte, hogy az 1999-ben a központi költségvetés GDP-hez viszonyított adóssága 60 százalékra csökkent, így az 1998. évihez képest 1,1 százalékponttal alacsonyabb lett.

Varga Mihály beszédében kiemelte: a háztartások jövedelme és fogyasztása 1999-ben is emelkedett, a családok helyzete javult, és jobb lett a magyar vállalkozások versenyképessége és kínálati reakcióképessége is. Az önkormányzatokról szólva Varga elmondta: 1999-ben az önkormányzatok - a nehéz gazdasági feltételek mellett is - elérték alapvető céljukat, és fenntartották működőképességüket.

A politikai államtitkár szólt arról is, hogy a zárszámadási törvényjavaslatban a kormány kezdeményezi az államháztartási törvény és a 2000. évi költségvetési törvények módosítását. A módosítás legfontosabb eleme az, hogy elfogadásával lehetőség nyílik a kétéves, azaz kétszer egyéves költségvetés jóváhagyásának jogi rendezésére. A több évre történő tervezés természetesen nem azt jelenti, hogy az éves ellenőrzés és beszámolási kötelezettség megszűnik - mondta Varga Mihály.

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a kormány előterjesztését értékelve kijelentette: a költségvetés végrehajtásának elszámolása javult, a zárszámadás egyre tartalmasabb és részletesebb, az elmúlt évek zárszámadásaihoz képest szélesebb körben számol be a költségvetési törvényben kapott felhatalmazások teljesítéséről.

Az ÁSZ elnöke ugyanakkor felhívta a figyelmet Arra, hogy még mindig nem sikerült elérni azt, hogy a központi költségvetésre vonatkozóan a számviteli elveknek megfelelő beszámolási rendszer érvényesüljön.

Kovács Árpád elmondta: az államháztartási törvény 1992-es életbe lépése óta folyamatosan módosul, többnyire az ÁSZ által rendszeresen kifogásolt módon a költségvetési törvényekkel - jelenleg az 1999-es zárszámadási törvénnyel. Az ÁSZ elnöke ezért úgy vélte, hogy megérett a helyzet az államháztartás egészének átfogó áttekintésére.

A helyi önkormányzatok ellenőrzésének tapasztalatait összegezve Kovács Árpád arra hívta fel a figyelmet, hogy gazdálkodásukban változatlanul számos hiányosságot tapasztaltak. Ezek részben az önkormányzatok működési problémáival, részben a központi és helyi szabályozás hiányosságaival, a gazdaság, a gazdálkodási körülmények gyors és állandó változásával függnek össze. Tavaly az önkormányzatok közel 39 százaléka részesült a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásában - közölte Kovács Árpád.

A bizottsági vélemények ismertetése során az ellenzéki pártok részéről többször elhangzott az a bírálat, hogy a zárszámadás kapcsán a kormány jelentős módosításokat tesz az idei költségvetésben és az államháztartási törvényben, lehetővé téve például a kétéves büdzsé elfogadását, továbbá azt, hogy a tb-költségvetés a központi büdzsé részévé váljon. Különösen éles kritikát kapott az Ifjúsági és Sportminisztérium, amely előirányzata tetemes részét nem tudta felhasználni. Keller László, az MSZP vezérszónoka azon az állásponton volt, hogy a kormány törvényi felhatalmazás nélkül terjesztette be a parlament elé a 2001. és 2002. évi költségvetést, mivel ennek lehetőségéről a most tárgyalt zárszámadás intézkedik.

A javaslatot a kormánypárti többség az összes bizottságban általános vitára alkalmasnak találta, míg a kisebbségi véleményüket a plénumon ismertető ellenzéki képviselők alkalmatlannak.

(MTI)

Ajánlat: