<P>Tanulástámogatás csak szerződéssel</P>

Változatlan marad az adótábla, a bortermelők lényegében azonos szabályozási körülmények közt tevékenykedhetnek, és finomodott a családi kedvezmény számítási módja is. Egyebek mellett ezek kerülnek napirendre az adótörvények csütörtöki részletes vitáján.

A parlamenti bizottságok múlt héten szavaztak az adótörvényekhez benyújtott módosított javaslatokról, így ma elkezdődhet a részletes vita. - héten már csak kapcsolódó módosító indítványokat lehet benyújtani, így kerül majd a T. Ház elé az a kormányjavaslat, amely az eredeti 3 százalék helyett csak 2 százalékkal csökkenti a vállalkozók által fizetendő tb-járulékot.

Miután a bizottsági ülések összesített jegyzőkönyvéből kiderül, hogy mely javaslatokat támogatták a bizottságok és a kormány is, a végleges szöveg már most körvonalazódik. Így például kikerült az a passzus, amely nem engedte volna leírni a nyelvtanfolyamok költségeit. Ennek ellenére nem biztos, hogy jobban járnak a vállalkozók, mintha az eredeti szöveg maradt volna. Kiegészítésként ugyanis bekerült az SZJA-törvénybe az, hogy tanulmányi szerződést kell kötnie a munkaadónak a munkavállalójával, de így is csak az olyan képzés költsége nem számít be a jövedelembe, amely jogszabály előírása alapján szükséges a munkaadó tevékenységének folytatásához.

Kiszélesedik az adóbevallásra kötelezett magánszemélyek köre. Akinek van befektetési adóhitel-állománya, vagy az adott évben fizeti az adóhitelt vissza, illetve lakás célú, vagy biztosítási kedvezményt vesz igénybe, annak mindenképpen kell adóbevallást beadnia.

Mind a költségvetési, mind a gazdasági bizottság támogatott egy-egy adótábla-módosítást, de sem a többi bizottság, sem a kormány képviselője nem értett egyet egyikkel sem, így marad a kormány által beterjesztett eredeti három sáv. Az első 480 ezer, a második 1 millió 50 ezer forintig tart. Hasonlóan elutasításra kerültek a bor jövedékiadó-könnyítését célzó javaslatok.

A családi kedvezmény eredeti megfogalmazása olyan volt, hogy az abban szereplő adómentes jövedelmeket havi jövedelemként lehetett értelmezni. Az átfogalmazás után egyértelmű, hogy éves jövedelemről van szó, amelynek egy-tizenkettedét lehet havonta igénybe venni. Bekerül a törvénybe a 2002-re érvényes támogatás is.

Az az egyéni vállalkozó, aki legalább 50 százalékban csökkent munkaképességű dolgozót alkalmaz, az a kifizetett bér felével - de legfeljebb a minimálbér felével - csökkentheti a vállalkozói bevételét. Ugyanez a kedvezmény a szakmunkástanulók után havi 6 ezer forint.
A kis- és középvállalkozások a hiteleik utáni kamatkedvezményt nem a 2001, hanem már a 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések után vehetik igénybe. (A kedvezmény a kamat 20 százaléka, de vállalkozási övezetben, kiemelt illetve elmaradott térségben 40 százaléka.)

Az illetékek körében eldöntött ténynek tűnik az, hogy akinek megsemmisül a lakása és helyette újat vásárol, az nem 4, hanem 6 millió forintig részesül illetékmentességben. A megsemmisülést hiteles tulajdoni lap másolattal, illetve a helyi önkormányzat jegyzője által kiállított - szintén illetékmentes - hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni.

Végezetül egy olyan javaslat, amelyet az emberi jogi és a költségvetési bizottság kivételével valamennyi bizottság támogatott, viszont a kormány képviselője ellenzett. Ez pedig úgy szól, hogy ha a munkaadó kizárólag meleg étkezéshez ad támogatást, akkor ez legyen adómentes havi 5400 forintig. Ennek azonban az lenne a feltétele, hogy a 2200 forint feletti rész felét a munkavállaló az adózott jövedelméből fizesse.

Németh Géza

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Pénzügyminisztérium