<P>Nincs koalíciós megegyezés az üzletrésztörvényről<BR/></P>

Nem tudtak megegyezni kedden a két legnagyobb kormánypárt szakértői a szövetkezeti üzletrészek jövőjéről. A Fidesz az állammal vetetné meg összesen 20 milliárd forintért a külső üzletrészeket, míg a kisgazdák a szövetkezetekkel fizettetnék ki azokat. Az MDF-et nem hívták meg az egyeztetésre.

A Fidesz-MPP agrárszakértői - Czerván György és Dancsó József - elképzelései szerint nem a szövetkezeteknek, hanem az államnak kellene a kívülálló tulajdonosok üzletrészét megvásárolnia, az általa megállapított névértéken. Az állam így a szövetkezet üzletrészével rendelkezne, amelyet maximum 5 év alatt eladna vagy a szövetkezetnek, vagy ha az átalakul, a jogutód részvénytársaságnak. A Fidesz-MPP megoldása számítások szerint 20 milliárd forinttal terhelné a következő költségvetést.

Csatári József kisgazda képviselő a keddi tárgyalásokról annyit árult el, hogy a felvetések közös pontjait keresték, s döntően a két párt módosító indítványaival foglalkoztak. A konzultációt a jövő héten folytatják.

A három kisgazda módosítás közül Csatári József választási lehetőséget adna a külső tulajdonos számára: üzletrészéért vagy pénzt kér, vagy szolgáltatás formájában fizetteti ki jussát a szövetkezettel. A módosítás tartalmaz egy, a szövetkezet likviditását rontó harmadik elemet: a külsősök egyedül vagy csoportosan vagyontárgyat vihetnének ki a szövetkezetből. Mindez megtalálható Gyimóthy Géza javaslataiban is. A parlament és a kisgazdapárt alelnöke viszont azt a passzust is szívesen látná a törvényben, hogy a külső tag - attól a perctől, ahogy arról nyilatkozik - automatikusan rendes tagja lehessen a szövetkezetnek. Ez sértheti a szövetkezés szabad elvét: ma a szövetkezetek alapszabályban külön-külön rögzítik a tagfelvétel feltételeit. Vitára adhat okot az is, hogy a "kívülállót az általa megjelölt vagyontárgyra e törvény erejénél fogva vételi jog illeti meg", illetve vagyont terhelő zálogjogot állapítana meg a külsősök üzletrészértéke ellenében. Hanó beadványa szerint "feltételezhető a tagok olyan irányú törekvése, hogy a kívülállók vagyonhoz jutását korlátozni akarják."

A PM hivatalosan még nem vizsgálja, mennyivel terhelné meg az állami vásárlás a következő költségvetést. Azt sem tudják, valóban 20 milliárdos terhet jelentene-e a vásárlás, s az beszorítható-e a 2001-2002, évi büdzsébe.

O. Horváth György

(Magyar Hírlap)

Korábban:

Az állam venné meg a szövetkezeti üzletrészeket
(2000. október 3.)