Harc a pénzmosás ellen

Az Európai Unióban hamarosan kötelezővé teszik az ügyvédek számára, amennyiben pénzmosásra utaló tranzakcióról tudnak, jelezzék azt a hatóságnak. Magyarországon az érintettek az ügyvédi titoktartásra hivatkozva élénken tiltakoznak ez ellen. Az elmúlt hat évben csupán hat eljárás indult nálunk pénzmosás gyanúja miatt.

Hónapokon át tartó viták után az EU-tagországok pénzügyminiszterei a napokban abban állapodtak meg, hogy a jövőben többek között az ügyvédeknek, az ingatlanügynököknek, az adótanácsadóknak, sőt még a jelentős értékeket képviselő cikkek kereskedelmével foglalkozó vállalkozásoknak is kötelességük jelezni a hatóságnak minden olyan tranzakciót, amely pénzmosásra utal.

Magyarországon az 1994-ben életbe lépett, a pénzmosás elleni küzdelemről szóló törvény értelmében egyelőre "csak" a bankok, a posták, a biztosítók, valamint a brókercégek kötelesek pénzmosás gyanúja miatt bejelentést tenni a hatóságoknak - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Tóth Mihály professzor, a terület szakértője. Hozzátette: a hatékonyabb fellépés érdekében át kellene venni a fentiekben leírt megállapodást is, sőt a bejelentési kötelezettséget ki kellene terjeszteni a nagy készpénzkezelői, őrzési feladatokat ellátó vállalkozásokra, személyekre is. Ennek megvalósításáról élénk vita folyik Magyarországon. A jogászok az ügyvédi titok magasabbrendűségére hivatkozva elutasítják azt. Ez Tóth Mihály szerint nem érv, mert a bejelentés teljesítése a törvény szerint nem minősülhet még üzleti- vagy banktitoksértésnek sem. Molnár Csaba, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának osztályvezetője szerint az ügyvédek azt hiszik, hogy a rendőrség a büntetőeljárás alá vont védenceikről akar információkat, holott a polgári jogügyletekkel - például ingatlan adás-vétel - kapcsolatos, gyanús momentumokra kíváncsi.

A Magyar Hírlap információi szerint a bejelentési kötelezettség kiterjesztését a pénzügy, az igazságügy mellett a belügyi tárca is támogatja, ennek ellenére hosszabb ideje nem terjesztik be a törvény módosítását a kormány, illetve a parlament elé. Molnár Csaba szerint ennél is fontosabb lenne, ha nálunk is bevezetnék a vagyonnyilatkozatot. "Belgiumban még hatásosabb a védekezés. Ha valaki alaposan gyanúsítható, hogy illegálisan jutott dollármilliókhoz, netán milliárdokhoz, attól azonnal elkobozzák a pénzt, és csak úgy kaphatja vissza, ha bebizonyítja, legálisan jutott hozzá" - közölte az osztályvezető. Molnár Csaba elmondta, amíg a világon többnyire kábítószer- és fegyvercsempészet révén szerzett pénzeket igyekeznek legalizálni, addig nálunk a pénz 70-80 százaléka gazdasági és vagyon elleni bűncselekményekből származik.

A rendőrség évente 1000 bejelentést kap - döntően a hitelintézetektől - pénzmosás gyanúja miatt. Minden bejelentést kivizsgálnak, de ezek feléről szinte azonnal kiderül, hogy alaptalan.

Szilágyi Béla

(Magyar Hírlap)