A magyar és cseh kereskedelem a legkoncentráltabb Kelet-Közép-Európában

Vágólapra másolva!
A napi fogyasztási cikkek forgalma Magyarországon idén várhatóan 1550 milliárd forint körül lesz, ami hét százalék növekedést jelent a tavalyi 1450 milliárd forinthoz képest - közölte Horváth Annamária, a GfK Piackutató Intézet cégvezetője a cég sajtótájékoztatóján csütörtökön. A kereskedelem koncentrációja kilenc kelet-közép-európai ország közül Csehországban és Magyarországon a leggyorsabb. A nagy eladóterű hiper- és szupermarketekre, diszkontokra, valamint C+C áruházakra jut a napi fogyasztási cikkek forgalmából Csehországban 63, Magyarországon 58 százalék.
Vágólapra másolva!

A GfK felmérése szerint az egy főre jutó vásárlóerő Csehországban 228, Magyarországon pedig 210 százalék a régió átlagához képest. Ez a két ország közelíti meg legjobban az Európai Unió skálájának alsó részét, meghaladva az Európai Unióban az egy főre jutó vásárlóerő 50 százalékát. (Csehországban 56, Magyarországon 51 százalék). A magyar- és csehországihoz hasonló kereskedelmi szerkezet működik Szlovákiában, Horvátországban és Lengyelországban a napi fogyasztási cikkeknél. Ukrajnában, Oroszországban, de főként Romániában és Bulgáriában viszont a nálunk megszokott értékesítési csatornákon kívül jut el az áru a vevőkhöz.

A régió többi országaihoz képest Magyarországon szembetűnően erős a diszkontok pozíciója. Horvátországban és Szlovákiában a forgalom nagyobbik felét bonyolítják le a kis, önálló boltok. Ezek részesedése csak Csehországban alacsonyabb, mint Magyarországon.

Amíg a kereskedelem koncentrációja hazánkban és Csehországban hasonlít egymásra, addig a vásárlási szokások már jelentősen eltérnek. A vizsgált kilenc ország lakói közül a magyarok járnak legritkábban vásárolni. Ezután a horvátok, románok, majd csehek, ukránok és bolgárok következnek. A ritka vásárlások következtében az egy vásárlásra jutó költés Magyarországon viszonylag sok. Ennél régiónkban csak Horvátországban nagyobb, majdnem a duplája, ami az ottani magas fogyasztói árakkal magyarázható. A magyar fogyasztói átlagárak a legtöbb termékkategóriában a térségi középérték körül vagy valamivel fölötte mozognak.

(Üzleti Negyed)

Az egyes bolttípusok részesedése a napi fogyasztási cikkek forgalmából, Kelet-Közép-Európában. 2000 első félévében (százalékban)

Bolttípus

H

CZ

HR

PL

SK

RO

UA

BG

RUS

Hipermarket

13

15

-

11

-

-

-

-

-

Szupermarket

17

30

1

13

2

-

-

-

-

Diszkont

21

16

17

9

26

3

2

4

3

C+C

7

2

4

6

2

6

1

1

-

Kis, önálló bolt

34

27

70

40

54

21

20

27

26

Utcai árus és piac

2

1

3

6

1

13

53

2

33

Más

6

9

5

15

15

57

24

66

38

Forrás: GfK Piackutató Intézet ConsumerScan