Szigorúbb, de hatékonyabb versenytörvény készül

A versenytörvény készülő módosítása többek között azzal kívánja javítani a versenyjogi szabályozás hatékonyságát, hogy a Gazdasági Versenyhivatal nagyobb hatáskört kap a jogsértő vállalkozások szembeni fellépésre, illetve szigorúbb versenyjogi szankciókat alkalmazhat.

 

Megvonható a kartelltilalom alóli csoportos mentesség

A versenytörvény jelenleg a versenyt korlátozó megállapodások általános tilalmát írja elő (kartelltilalom), s emellett meghatározza a tilalom alóli egyedi mentesítés feltételeit, valamint külön jogszabályokban rendelkezik a csoportos mentesítésről. Amennyiben a megállapodás megfelel csoportmentességi rendelet feltételeinek, automatikusan mentesül a kartelltilalom alól. Ezen a szabályozáson a törvényjavaslat úgy kíván változtatni, hogy bevezetné a csoportmentesség megvonásának lehetőségét, a Versenyhivatal azonban nem szabna ki ilyenkor bírságot.

Fúziók engedélyezése

A javaslat szerint egyértelművé válna, hogy az egy vállalkozásban történő (közvetlen vagy közvetett) irányításszerzés csak akkor minősül tiltott vállalat-összefonódásnak, ha az egymástól független vállalkozások között jön létre, hiszen egy gazdasági érdekeltségi körbe tartozó vállalkozások között kizárt a verseny korlátozása. A közvetett és közvetlen irányításszerzés fogalmát is meghatározza a javaslat, valamint rögzíti azokat az árbevételhez kötődő küszöbszámokat, amelyek elérése esetén az egymástól független vállalkozások összefonódásához versenyhivatali engedélyt kell kérni.

Emelkedő rendbírságok, eljárási díjak

A javaslat emelné a rendbírságok és az eljárási díjak összegét is. Eszerint a kiszabható rendbírság a jelenlegi 10 ezer és 100 ezer forint helyett 50 ezer és 500 ezer forint között mozogna, a legmagasabb napi összeg pedig napi 50 ezer forintra emelkedne. A vállalat-összefonódások engedélyezése, illetve az ezzel kapcsolatos egyéb döntések (pl. hogy az érintett cégek között nem jött létre összefonódás, vagy az nem éri el a törvényben meghatározott mértéket) meghozatala iránti eljárás díja 500 ezer forintról 2 millió forintra emelkedne, s további 8 millió forintot kellene fizetni akkor, ha a Versenyfelügyelet megállapítja és engedélyezi az összefonódást. Várhatóan csökkenni fognak viszont az elintézési határidők.

Bővülő versenyhivatali hatáskörök, szigorúbb szankciók

Amennyiben a parlament elfogadja a törvényjavaslatot, a jövőben a Gazdasági Versenyhivatal elnöke - határozattal, határidő megjelölésével - felvilágosítást kérhet az adott ágazat vállalkozásaitól, ha az ármozgások és a piaci körülmények arra utalnak, hogy az adott piacon egy vagy több vállalkozás megakadályozza, korlátozza vagy torzítja a versenyt. A határozat nem teljesítése, késedelmes teljesítése, illetve valótlan vagy megtévesztő válasz esetén a Hivatal megbírságolhatja a vállalkozást. Ez az úgynevezett ágazati vizsgálat nem versenyfelügyeleti, hanem önálló hatósági eljárás, amely elősegíti a versenyhivatal piacfelügyelő munkáját.

Bővülnek a Versenyhivatal vizsgálati eszközei, a tényállás tisztázása érdekében a vizsgálók helyszíni szemlét tarthatnak az ügyfélnél, s bármely helyiségébe beléphetnek (a gépkocsiját is átkutathatják), felvilágosítást kérhetnek nemcsak tőle, hanem - volt és jelenlegi -megbízottjától és alkalmazottjától is.

Annak érdekében, hogy a versenytörvény megsértésével "vádolt" vállalkozás megfelelően tudjon védekezni, a versenytanácsnak már a tárgyalás kitűzése előtt előzetesen értékelnie kell a vizsgálói jelentést és az ügyfél tudomására kell hoznia az attól eltérő álláspontját.

A versenytanács a jövőben szerződéskötésre kötelező határozatot is hozhatna. A hatályos törvény nem határozza meg kiszabható bírság összegének maximumát, a javaslat azonban bevezetné a felső határt, amely a vállalkozás előző üzleti évében elért nettó árbevételének 10 százalékával egyezne meg. Ez az összeg kellő visszatartó erőt jelentene, de nem járna együtt a vállalkozás ellehetetlenítésével.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

Gazdasági Versenyhivatal

A törvényjavaslat szövege