Hézagok a költségvetésben

A tervezettnél várhatóan jóval magasabb inflációból keletkező többletbevételből kívánja finanszírozni jövőre a kormány az adómódosító javaslatokban elfogadott rendelkezésekből eredő pluszkiadásokat - vélik a Népszava által megkérdezett gazdaságkutatók. A szakértők szerint jövőre - az idei évvel ellentétben - nem lesz lehetősége a kormánynak az osztogatásra, mivel a többletbevételnek már megvan a helye.

Jövőre megközelítően 125-130 milliárd forintnyi többletbevételre számítanak a szakértők. Ez abból adódik, hogy a 2001. évi költségvetés tervezésekor 6 százalékos inflációval számolt a kormány, szemben a kutatók szerint reálisan várható 8,5 százalékkal. Ennek a többletnek azonban már zömmel megvan a helye.

A költségvetési törvényjavaslat benyújtása után hozott döntések eleve megközelítően 100 milliárd forinttal növelik az eredetileg tervezett kiadásokat - mondta a Népszavának Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa. A jövő évi, illetve a 2002. évre szóló költségvetési törvényjavaslat ugyanis nem számol a fuvarozókkal kötött megállapodás, a kisvállalkozóknak szánt adókedvezmény, az eredetileg tervezettnél 3 százalékkal nagyobb mértékű nyugdíjemelés, illetve a kiegészítő családi pótlék költségvetési hatásaival. Az üzemanyagok jövedéki adójának szinten tartásából eredően 10 milliárd forintnyi bevételkieséssel számol a Pénzügyminisztérium - nyilatkozta a Népszavának korábban Járai Zsigmond pénzügyminiszter. A kormány abban bízik, hogy jövő év második felében már 25 dollár alá csökken a nyersolaj negyedévi hordónkénti átlagára, s így sor kerülhet a tervezett 6 százalékos jövedékiadó-emelésre. Szakértők szerint azonban a jelenlegi világpiaci helyzet azt indokolja, hogy éves szinten számoljon a költségvetés összességében 20 milliárd forintnyi adóbevétel-kieséssel. Kérdéses, hogy a kisvállalkozóknak nyújtandó adókedvezmény - miszerint 10 millió forint nyereségig nem kell társasági adót fizetniük, ha a profitjukat fejlesztésre fordítják - mekkora költségvetési hatással jár. Az előzetes becslések 40 milliárd forintnyi adókiesésről szólnak. Nincs még nyoma a kiadási oldalon a 3 százalékos többlet-nyugdíjemelés 35 milliárd forintjának sem - szögezte le a Népszava kérdésére Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója.

A benyújtott módosító javaslatok kizárólag a 10,3 százalékos nyugdíjemelést és annak hatását rögzítik a költségvetésben. Egyelőre egyetlen benyújtott módosító javaslat sem számol a kisvállalkozói kedvezmény, illetve a fuvarozókkal kötött megállapodás hatásaival. Utóbbi kapcsolódó módosító indítvány formájában a parlament elé fog kerülni - válaszolta kérdésünkre Mádi László, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. A képviselő véleménye szerint nem valószínű, de nem is zárható ki, hogy módosulnak a bevételi előirányzatok. Véleménye szerint nem szükséges a költségvetési törvényben szabályozni, mit kell tennie a kormánynak, ha túlteljesülnek a bevételek, holott korábban a kormánypárti képviselők is fontolgatták, miként lehetne a parlament hatáskörében tartani a többlet sorsának rendezését.

Az esetleges többletről törvénymódosítással vagy pótköltségvetéssel a jelenlegi jogszabályi környezetben is rendelkezni lehet - szögezte le Mádi. Az SZDSZ ellenben módosító javaslatában azt szorgalmazza: a költségvetési törvényben rögzítsék, hogy a kormány csak a parlament jóváhagyása mellett rendelkezhessen a többletbevételekről.

Dutka Noémi

(Népszava)

Ajánlat:

Pénzügyminisztérium

Korábban:

A kormány beterjesztette a kétéves költségvetést
(2000. október 16.)