A Magyar Nemzeti Bank újabb ötletekkel védekezik a pénzhamisítók ellen

2001.07.22. 18:39

A középkorban olajban főzték meg a lebukott pénzhamisítókat, a mai Magyarországon nyolc év börtön fenyegeti őket. Ennek ellenére a hamisítások nem szűnnek meg, egyre több fiatal vállal felelőtlenül kockázatot. A hatóságok és a hamisítók harca a golyó és a pajzs párbajához hasonlítható. E harc legfrissebb hazai lépése a most megjelenő, új biztonsági elemmel ellátott ezerforintos.

November első munkanapján hozza forgalomba a Magyar Nemzeti Bank az új biztonsági elemmel ellátott ezerforintosokat. A hamisítók tevékenységét nehezítő ábra a friss kibocsátású ezreseken a bal felső sarokban lévő rejtett kép helyén van, és az a ránézés szögétől függően vöröses lila vagy sárgászöld színben látszik, ezért akár színes fénymásoló géppel, akár más számítástechnikai eszközzel csak az egyik szín jeleníthető meg. További módosítás még, hogy a 2000-ben kinyomtatott bankjegyek előoldalának bal alsó sarkában a sorszám helyett a "MILLENNIUM" felirat olvasható. Az új biztonsági elemmel kiegészített ezerforintosok bevezetésére azért van szükség, mert ezt a bankjegyet hamisítják a legtöbbet színes fénymásoló gépek és számítógépek segítségével.

A rendszerváltás előtt érdemben alig volt bankjegyhamisítás - tudta meg a Népszava Radó Ákostól, a Magyar Nemzeti Bank Emissziós főosztályának vezetőjétől. A szakember elmondta, hogy 1990 előtt évente száznál is kevesebb hamis bankjegyet fedeztek fel a jegybank és a kereskedelmi bankok pénztáraiban, és a következő két évben sem érte el a százötvenet a fellelt hamis bankók száma. Az ezt követő két évben azonban kétezer fölé, később pedig hatezer fölé nőtt az évente talált hamisítványok száma. A hirtelen növekedés oka, hogy a 90-es évek elején elterjedtek a korszerű, színes fénymásoló gépek és más számítástechnikai eszközök, amelyekkel a bankókról színhű másolatokat lehetett készíteni.

A Magyar Nemzeti Bank az őt ért kihívásra úgy válaszolt, hogy az új bankjegysorozatot korszerű biztonsági elemekkel látta el. Az alkalmazott biztonsági elemek egy részének megléte szabad szemmel, más részük csak eszközök segítségével állapítható meg. Akadnak olyan rejtett elemek is, amelynek létezéséről kizárólag a jegybanki szakemberek tudnak. Az új bankjegysorozat kibocsátása 1997-ben a tízezerforintos bevezetésével kezdődött, és 1999-ben, az ötezerforintos kibocsátásával vált teljessé. Mivel a régi bankjegyek újakra cserélése a vártnál lényegesen gyorsabb ütemben lezajlott, ezért 1999. augusztus 31-e óta már csak az új bankjegyeket használjuk.

A bankjegycsere során tavaly újabb kihívás érte a Magyar Nemzeti Bankot. Az év közepén, a régi ötezres bevonásának bejelentése idején jelentősen megugrott a régi ötezres bankók hamisításának száma. Míg 1998-ban kevesebb mint tízezer, addig tavaly már az év közepén több mint húszezer régi ötezres-hamisítványt találtak a jegybank szakemberei. 1998-ban csak 54 hamisítvány jutott egymillió forgalomban lévő bankjegyre, tavaly ez az arány 152-re emelkedett. (Az európai átlag 50-60 között van.) Az akkor talált hamisítványok körülbelül háromnegyede a régi ötezerforintosokról készült. Ez a jegybankot a bankjegy bevonásának előrehozatalára késztette. Így elkerülhetővé vált a hamisítványok elterjedése. 1994 és 1997 között évente 3-9 ezer közötti hamis bankjegyet fedeztek fel, idén októberig 6500 hamis bankjegyet foglaltak le. Ez 2000-ben 30-36 hamisítványt jelent egymillió forgalomban lévő bankjegyre, ami nemzetközi összehasonlításban alacsonynak számít, ám az arány növekedésének elkerülése érdekében hozza forgalomba a jegybank az új biztonsági elemmel ellátott ezerforintost úgy, hogy az 1998-ban kibocsátott ezresek továbbra is forgalomban maradnak.

A régi ezres a legnagyobb értékű, hologram hatású fénycsík nélkül kibocsátott bankjegy. A 2000, 5000 és a 10 000 forintosokon lévő fémcsík utánzása nehéz feladat, ezért legkönnyebb az ezres sokszorosításával próbálkozni. Az új, két színben látszó biztonsági ábra azonban fénymásolva mindenhonnan ugyanolyan színben látszik, és nyomdai előállítási költsége pedig fele annyiba se kerül, mint a hologram hatású fémcsíké.

A magyar jegybanki szakemberek az euró bevezetéséig már nem terveznek újabb pénzcserét, ám a bankjegyek újabb biztonsági elemekkel történő kiegészítést lehetségesnek tartják. Folyamatosan figyelik a bankjegyek biztonsági elemeinek fejlődését. Külföldön már alkalmazott módszer például, hogy a bankjegyekbe lézeres eljárással nagyon kis méretű lyukakat égetnek, amelyek csak a fény felé tartva látszanak. Ennek alkalmazásához komoly beruházásra volna szükség, ezért valószínű, hogy más biztonsági elemet választanak majd szükség esetén. Ám azt, hogy melyik jöhet szóba, nem árulják el.

A hatóságok és a bankjegyhamisítók harca ugyanolyan régi, mint a pénzverésé. A középkorban elsősorban úgy küzdöttek a hamisítók ellen, hogy ha elfogták őket, olajban megfőzték. Ma a büntetés mellett a megelőzésnek is fontos szerepe van. A bűncselekmény komoly veszélyessége miatt a mai Magyarországon tíz évig terjedhető szabadságvesztés fenyegeti a pénzhamisítókat, de még az arra történő előkészületet is. Sok fiatal számítógépes "zseni" valószínűleg nem is gondol arra - amikor "játékból" számítógépre másolja a bankjegyeket és megkísérli sokszorosítani azokat -, hogy ilyen komoly büntetés várhat rá.

Az MNB következő jelentős emissziós lépése jövő február 1-jén a húszezerforintos bankjegy kibocsátása lesz. Az új címlet bevezetését elsősorban a megnövekedett készpénzforgalom indokolja. A tízezerforintosok 1997 nyarán történt bevezetése óta ugyanis a bruttó hazai termék folyó áron több mint másfélszeresére, a forgalomban lévő készpénzmennyiség pedig több mint kétharmadával nőtt. Míg 1997 nyarán még 540, idén szeptember végén viszont már 920 milliárd forint készpénz volt forgalomban. E folyamat következményeként a forgalomban lévő készpénzmennyiség csaknem háromnegyedét a tízezresek adják, amelyek a forgalomban lévő bankjegyek mennyiségének egyharmadát teszik ki, ami nemzetközi összehasonlításban igen magas. A jegybank szakemberei arra számítanak, hogy az új bankjegy térnyerésével fokozatosan csökken majd a forgalomban lévő tízezerforintos bankjegyek száma. A tízezresek 1997-es bevezetését követően az ötezresek száma egy év alatt a felére csökkent, aminek eredményeként 13 százalékkal kevesebb bankjegy elegendő volt 15 százalékkal nagyobb készpénzigény kielégítéséhez.

A húszezerforintos kibocsátásának másik oka, hogy jelentősen megnőtt az átlagjövedelem. A szakemberek szerint a legmagasabb címletű bankjegynek a napi átlagjövedelem ötszörösének közelében célszerű lennie.

Giczi József

(Népszava)