Eltűnt a nyugdíjemelésre beígért extra 3 százalék

Kapcsolódó módosító indítvány formájában terjeszti a koalíció a parlament elé a kormány által a jövő évre tervezett, 10,3 százalékos nyugdíjemelésre a javaslatot - derült ki a költségvetési bizottság tegnapi ülésén. Az ellenzéki képviselők bizonytalankodással vádolták a kormánypártokat, s kifogásolták, hogy megtévesztik a nyugdíjasokat, mert nem valós inflációs prognózisra alapulnak az ígéreteik.

A nyugdíjak reálértéke az idén, összességében 10,6 százalékos emelés mellett - a legfrissebb, 9,5 százalékos inflációs várakozásokkal számolva -, csupán 1,1 százalékkal növekszik az infláció és a keresetnövekedés alapján vállalt 1,7 százalék helyett. A jövő évi kép sem sokkal rózsásabb: a kormány által tervezett 6 százalékos infláció mellett ugyan több mint 4 százalékos reálérték-növekedést jelentene az ígért 10,3 százalékos emelés, a kutatók által várt 8,5 százalékos pénzromlást figyelembe véve azonban már csupán 1,8 százalékos a javulás. Eszerint úgy tűnik, hogy lényegében jövőre sem sikerül kompenzálni a négy-öt évvel ezelőtti hatalmas, 1995-ben 10, 1996-ban pedig 8,9 százalékos reálértékvesztést.

A költségvetési bizottság tegnapi ülésén megtárgyalta a 2001., illetve a 2002. évi költségvetéshez benyújtott módosító indítványokat. A legnagyobb vitát a jövő évi nyugdíjemeléshez kapcsolódó javaslatok váltották ki. A kormány nem támogatta azt a módosító indítványt, amelyben koalíciós képviselők az eredetileg tervezettnél 3 százalékkal nagyobb mértékű nyugdíjemelést szorgalmaznak, arra hivatkozva, hogy egy másik javaslattal kívánják megalkotni ezt a rendelkezést. Mádi László, a bizottság alelnöke saját nevében vissza is vonta a javaslatot, mondván, hogy a jövő héten kapcsolódó módosító indítványként, más formában újonnan a parlament elé terjesztik. Mádi a Népszava kérdésére csak annyit árult el, hogy az emelést egyéb nyugdíjjellegű szociális juttatásokra is ki kívánják terjeszteni.

Ellenzéki képviselők kifogásolták, hogy nem képesek a kormánypártok az első körben érdemi módosítást benyújtani, holott már hetek óta propagálják a 10,3 százalékos nyugdíjemelést. Mindemellett vitatták azokat a kijelentéseket, melyek szerint többet juttat a kormány az érintett társadalmi rétegnek, mint amennyit ténylegesen is adnia kellene.

Lényegében a törvényben előírt mértékben növekednének a nyugdíjak jövőre a kormány 10,3 százalékos emelési javaslata mellett - mutatott rá Burány Sándor szocialista képviselő. Reálisan ugyanis jövőre 8,5 százalékos inflációval lehet számolni a költségvetés tervezésekor figyelembe vett 6 százalékkal szemben. Mindemellett a tényleges bérkiáramlás mértéke 11-12 százalékra tehető. Ez azt jelenti, hogy a jogszabályi rendelkezések szerint is megközelítően 10,3 százalékkal kellene növelni jövőre a nyugdíjakat. A svájci indexálás alapján történő nyugdíjszámítás szerint ugyanis az éves infláció, valamint a bérnövekedés felének összege adja a kötelező nyugdíjemelés mértékét. Tehát 8,5 százalékos infláció és 12 százalékos bérnövekedés mellett a jogszabály szerint is meg kellene adni a nyugdíjasoknak a 10,3 százalékos emelést.

Keller László, a bizottság szocialista alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenti számítások azt mutatják, ellentmondásos Járai Zsigmond pénzügyminiszter két héttel ezelőtti expozéjában tett kijelentése, miszerint a kormány a hatályos törvényi rendelkezések szerinti nyugdíjemelést megfejeli 3 százalékkal.

A Pénzügyminisztérium jelen pillanatban nem tartja indokoltnak, hogy megváltoztassa a jövő évi makrogazdasági prognózisait - szögezte le Bathó Ferenc, a Pénzügyminisztérium főcsoportfőnöke. Nagy Sándor (MSZP) azon kérdésére, hogy milyen mutatók alapján tervezte a pénzügyi tárca a nyugdíjemelést, nem érkezett válasz. Tudvalevő azonban, hogy az eredeti törvényjavaslatban szereplő 7,3 százalékos emelést 6 százalékos pénzromlás, illetve 8,75 százalékos átlagos bruttó bérnövekedés mellett tervezte a kormány.

Dutka Noémi

(Népszava)