Nehezen indul be az ingatlanlízing

Egyre nagyobb ütemben nő a hazánkban lízingbe adott ingatlanok részaránya. A Magyar Lízingszövetség adatai szerint az ingatlanlízing összege tavaly 13,4, idén már az első fél évben 20,7 milliárd forintot tett ki. Ez az előző évben teljesített 4,36 után 10,3 százalékos részarányt képvisel. A lízingcégek mégis úgy tartják, egyelőre elenyésző az ingatlanszerződések száma.

Szakértők szerint az EU-ba történő integrálódás során a lízingberuházások aránya elérheti a 20-25 százalékot. Ma a finanszírozott eszközállományon belül több mint 80 százalékot tesznek ki a gépjárművek és közel 15 százalékot a gépek és más berendezések. Ez az arány a nyugat-európai országokban 50:35. A lízingbe adott eszközök értéke ebben az évben várhatóan a 400 millió forintot is meghaladja. Ennek csaknem felét a személyautók adják, de egyre nagyobb ütemben nő az elektronikai gépek és az ingatlanok részaránya is.

A Magyar Lízingszövetség adatai szerint az ingatlanlízing összege a tavalyi évben összesen 13,4, idén már az első fél évben 20,7 milliárd forintot tett ki. Ez a tavalyi 4,36 helyett 10,3 százalékos részarányt jelent. A lízingcégek mégis úgy tartják, egyelőre elenyésző az ingatlanlízingek száma, és a magas kamatok, illetve a kedvezőtlen adózási szabályok miatt rövid időn belül nem várható rohamos növekedés. Az idei első fél évben produkált 2,7 milliárd forintos ingatlanlízing-piacon egyetlen irodaépület tett ki 19 milliárd forintot, így ez az ügyletek gyakoriságát nem emelte.

A lízing a multicégek mellett főleg kis- és középvállalkozások finanszírozásában játszik szerepet, hiszen a bankok ezeknek a társaságoknak elég kedvezőtlen formában adnak kölcsönt. A vállalkozók így inkább a lízingcégek felé fordultak, ahol 3-5 éves szerződéseket köthetnek. A pénzügyi lízingnél a vevő csak használatra kapja az igényelt eszközt, de a lízingelés ideje alatt az abból származó haszonból ő részesül, és ő viseli annak terheit is. A bérleti időszak végén maradványértéken meg is veheti az eszközt. Operatív lízing esetében az ügyfélnek a futamidő végén sincs módja szert tenni az eszközre, ezért ezt a kisebb cégek nem nagyon választják, hiszen nekik sokat számít, hogy tulajdonukká válhasson egy-egy lakás, iroda vagy garázs. Az első körös tőkefelhalmozás fázisában lévő kis cégek a lízingelt létesítmények hasznosításától is profitot várnak, számukra az ingatlan nem csupán használati eszköz.

Hazánkban egyelőre még nagyon szűk az a kör, amely a hoszszú távú finanszírozáshoz megfelelő anyagi tőkével rendelkezik. A kisvállalkozók pusztán csekély alapterületű lakásokat, illetve irodákat tudnak telep- vagy székhely címén kibérelni. Emellett a szerződéskötések nagy akadálya, hogy az effajta ügyletek lebonyolításának nincsenek meg a kellő jogi feltételei. Az illetékteher nálunk az átlagos tízesztendőnyi lízingfutamidő esetén nagyjából egyévi lízingdíjat tesz ki, ami csaknem kétharmada a nemzetközi viszonylatban megszokottnak.

A tavalyi évben Magyarországon 54 millió euró értékű ingatlanlízinget bonyolítottak. Ugyanez a szám Ausztriában 947, Németországban 6600, a spanyoloknál 1240, az olaszoknál 7762, Lengyelországban 3398, Svédországban pedig 610 millió eurót tett ki. Európa országaiban a lízingelt ingatlanok sorában az ipari épületek állnak az élen, ezt követik az irodák, a kereskedelmi, majd a lakossági ingatlanok, végezetül pedig a hotelek.

Katona Andrea

(Népszava)