Hiányos hírközlési fejezet a büdzsében

A parlament elfogadására váró kétéves költségvetésben nyoma sincsen a jövő év végén kiírandó, harmadik generációs mobiltelefon-tender százmilliárdos nagyságrendűre becsült bevételének, és más kisebb tételek is hiányoznak. Pótköltségvetésre a választás évében nem valószínű, hogy sor kerülhet. Hova lesznek akkor a milliárdok? - kérdi a jövő januártól működő informatikai és távközlési parlamenti bizottság szocialista alelnökjelöltje, Molnár Gyula. A kérdésre egyelőre nincs válasz.

Szakmai elemzők szerint az Európában 2002-ben induló harmadik generációs (UMTS) mobiltelefon-szolgáltatás háttérbe szorítja a legelterjedtebb GSM-rendszereket, így a szolgáltatók érthető módon hajlandók nagy összegeket áldozni a koncessziókért. Idehaza eltérőek a vélemények arról, mikor lesz szükség az újfajta mobiltelefonok megjelenésére. A szolgáltatóknak egyáltalán nem sürgős a dolog. Úgy gondolják, hogy 2003-ra tudnak igazán megerősödni, akkorra tudják elérni az általuk ideálisnak tartott 65 százalékos mobiltelefon-ellátottságot. A jelek szerint az állam sem erőlteti az új technológia bevezetését, amely az adatátvitelben jelenthet áttörést a maroktelefonoknál. A parlamenti jóváhagyásra váró kétéves költségvetési tervben ugyanis nyoma sincsen annak a 200 milliárd forintos bevételnek, amelyről még kora ősszel beszélt az informatikai kormánybiztos. Sík Zoltán a Dow Jones hírügynökségnek azt mondta, hogy a tervek szerint 2001 végén eladja Magyarország az UMTS-licenceket.

A 2001 január elsejével munkába álló parlamenti informatikai és távközlési bizottság alelnökjelöltje, Molnár Gyula szocialista képviselő ennél szerényebb, de legalább 100 milliárd forintos bevétellel számol. Nem az összeg várható nagysága okoz számára fejtörést, hanem inkább az, hogy ez - az aprónak egyáltalán nem nevezhető - tétel sehol sem bukkan fel a költségvetési tervezet miniszterelnökségi fejezetében. Mint emlékezetes, tavasszal született a kormánydöntés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium átszervezéséről. Ekkor került a hírközlés a Miniszterelnöki Hivatal (MeH), egészen pontosan a kancelláriaminiszter, Stumpf István fennhatósága alá.

A szocialista képviselő úgy véli, hogy optimális esetben 2002-ben származhat bevétel a legújabb mobiltelefon-szolgáltatási licencekből. A 2002-es költségvetésben tehát szerepelnie kellene ennek a tételnek. Mivel azonban nem szerepel, a Fidesz-kormánynak vagy eleve pótköltségvetéssel kell számolnia abban az évben, vagy egyáltalán nem írható ki az UMTS-pályázat. Ilyesmi a választás évében nehezen képzelhető el. Felvetődik tehát a kérdés - mondja Molnár Gyula -, hogy a Fidesz-kormány saját hatáskörben kívánja eldönteni, mire költi a tendergyőztesektől beszedett pénzt.

Nemcsak ő, hanem más ellenzéki politikusok is furcsállják ezt a dolgot. Azt sem nagyon értik, miért nem szerepel a kétéves költségvetésben a kormányzati és polgári célokat szolgáló készenléti mobiltelefon-rendszer, a Tetra-hálózat kiépítésének fedezete. Eddig arról volt szó, hogy a majdani szolgáltatók árverésen juthatnak hozzá a frekvenciákhoz. Az informatikai kormánybiztos legújabb nyilatkozatából viszont az derül ki, hogy mégis pályázat útján választanák ki a szolgáltatókat. Akkor viszont ennek nem a hírközlési intézmények költségvetési fejezetrészében kellene megjelennie.

Regős Zsuzsa

(Népszava)