Tovább drágul az élelmiszer

Jövőre az ideihez hasonló mértékben, tehát körülbelül 13 százalékkal drágulnak az élelmiszerek. Ezen belül azonban adódhatnak olyan nagy eltérések, mint az idén, amikor is a sertéshús 44, a tojás 67, a kenyér 24, a tej pedig 20 százalékkal drágult - állítja az agrárkamara.

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek drágulása az idei év hátralévő részében és 2001 első felében tovább folytatódik, ami felboríthatja a kormány inflációs várakozásait - állítja a Magyar Agrárkamara. A köztestület úgy látja, több jele is van annak, hogy az év első kilenc hónapjában mért 13,4 százalékos élelmiszerár-emelkedés töretlenül folytatódik tovább. Ez azonban átlagszám. Az idei tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes termékek ennél lényegesen nagyobb mértékben drágultak. Így például a sertéshúsért 44, a tojásért 76, a kenyérért 24, a tejért pedig 20 százalékkal kell ma többet fizetni, mint egy évvel korábban. Arra lehet számítani, hogy a jövőre várható, infláció feletti drágulás is aránytalanul oszlik majd meg az egyes termékek között. Ráadásul az áremelkedés különböző mértékben érinti a háztartásokat, amelyek közül éppen a legkevesebb pénzből gazdálkodók költik a legtöbbet, jövedelmüknek a felét különféle élelmiszerre.

Az agrárkamara szakértői szerint több jel is arra utal, hogy az élelmiszerek drágulása töretlenül folytatódik. A gabonaárak a készletek kimerülése miatt a következő aratásig tartósan a jelenlegi szint körül alakulnak, ami a belőle készült termékek árát tovább növeli. A gabonaárak a takarmány árán keresztül az állati termékek fogyasztói árára is hatnak. A kukorica idei, 70 százalékos drágulása növeli a termelés költségeit, azokat a gazdákat, akiknek nincsen elegendő pénzük a takarmány vásárlására, állatállományuk csökkentésére ösztönzi. Ez pedig a kínálat visszaesése miatt ugyancsak az árak emelkedéséhez vezet.

Nagy a veszélye annak, hogy a tendencia folytatódik jövőre is. A 2001-2002-es költségvetés agrárfejezetéből szintén az élelmiszerárak emelkedésére lehet következtetni. Jövőre ugyanis az idei 61 milliárd helyett 38 milliárdot, 2002-ben pedig 41 milliárdot lehet az agrárpiac támogatására fordítani, ami a kamara szerint még az értékesítési gondok kezelésére sem elegendő. Ezen kívül a költségvetés nem tartalmazza az EU piacain kiegyensúlyozott árakat biztosító intervenciós módszerek hazai bevezetéséhez szükséges forrásokat sem.

Márpedig a kamara véleménye szerint a jól bevált uniós recept alkalmazása enyhíthetné az agrártermelőkre és a fogyasztókra nehezedő terhet. A gazdák ugyanis nem profitáltak jóformán semmit az áremelkedésből, hiszen a haszon nagy részét elvitték az alacsony gabonahozamok és a dráguló energia.

Mihálovits András

(Népszava)