A negyvenezres minimálbér is kevés az uniós szinthez

A munkáltatók és a munkavállalók egyetértenek abban, hogy a minimálbér csaknem 57 százalékos emeléséhez mindenképpen kompenzációt kell kapniuk az alacsony jövedelmezőségű szektorokban működő kis cégeknek. Zátonyra futott azonban a munkáltatók törekvése, hogy a munkaerő-piaci alapból szerezzenek a fenti célra pénzt. Szomorú tény, hogy még a negyvenezer forintos legkisebb bér sem jelent az Európai Unió legalacsonyabb minimálbér-értékeihez nagyságrendbeli közeledést.

Még a csaknem 57 százalékos emelés sem garantálja a megélhetést: a bruttó 40 ezer forint (nettó 30 800 forint) körülbelül a létminimum 90 százalékát fedezi. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége éppen ezért (különvéleményként) 46 500 forintos legkisebb bért tartana jónak jövőre.

További gondot jelent, hogy még e nagyarányú emelés sem jelent felzárkózást az uniós szinthez. A legkevésbé fejlett uniós országok 1998-as minimálbérének is csak töredékét érjük utol jövőre. Az EU-ban azt is elvárják a tagállamoktól, hogy a minimálbér nettó értéke érje el a nettó keresetek 60 százalékát. Várhatóan idén 37 százalék, jövőre körülbelül 50 százalék lehet ez az arány.

A munkavállalói oldal 2002-re nem 50 000 forintot javasol legkisebb bérnek, hanem 55 ezret. Javaslatuk másik eleme a bértarifa-megállapodás. Eszerint a 40 ezer forintos minimálbért a segédmunkás kapná, a betanítottnak 44 ezer járna, a szakmunkásnak és a középfokú végzettségűnek 50 ezer, a főiskolai diplomásnak 64 ezer, az egyetemi végzettséggel rendelkezőnek pedig 66 ezer forintos bér járna. Kérdéses azonban, mekkora erőfeszítéssel és főleg kiknek a kárára éri el a kormány a minimálbér-emelést. Valószínűnek látszik, hogy a munkáltatók - ebben egyébként a munkaadók is egyetértenek velük - nem jutnak hozzá az igényelt kompenzációhoz. Pedig ez elengedhetetlen, hiszen az alacsony jövedelmezőségű ágazatok kis cégeit tönkreteheti a minimálbér ekkora növelése. A versenyszférában - a Szociális és Családügyi Minisztérium adatai szerint - a 40 ezer forint alatt 481 ezer dolgozó keres. Ez persze nem egyenlően oszlik meg az ágazatok közt: elsősorban a mezőgazdaságban, a kereskedelemben (az áfészeknél), a ruházati és bőriparban dolgozók keresnek ilyen keveset. A sütőipari ágazatban a vállalkozások 30 százaléka esetében az ott dolgozók 70-77 százalékát érinti a minimálbér emelése. Ebből a szociális partnerek azt a következtetést vonják le, hogy differenciált kompenzációs eszközöket kellene alkalmazni, hiszen a magas jövedelmezőségű szektorokban működő cégek - például a multik - számára a tb-járulék csökkentése extraprofitot eredményezne.

Dávid Ferenc a munkaadók nevében elmondta: ők az egészségügyi hozzájárulás 50 százalékos csökkentését, részmunkaidő esetében arányos mérséklését szeretnék elérni. A munkaerő-piaci alap még fel nem használt többletbevételéből lehetne ezt finanszírozni. Azok az egyéni vállalkozók, akik nem az alap befizetői, adójóváírás útján kaphatnának segítséget. A munkaerő-piaci alap szegedi kihelyezett ülésén - tudtuk meg Dávidtól - zátonyra futott ez a törekvés is: a kormányzat elzárkózott attól, hogy ebből az alapból fedezzék a kompenzációt.

Török Katalin

(Népszava)

Ajánlat:

Szociális és Családügyi Minisztérium