Továbbra is emelkednek az élelmiszerárak

Az év második felében tapasztalt élelmiszerár-robbanás nem ért véget. Hasonló tendenciák jellemzik majd 2001-t is - prognosztizálják agrárszakértők. Idén júniustól az élelmiszerárak gyors növekedésnek indultak, és az elmúlt 12 hónap során átlagosan 13,4 százalékkal nőttek, a folyamat azonban jövőre is folytatódik - állítja Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara főtitkára.

Egy év alatt a sertéshús 44, a bontott csirke 11, a kenyér 24, a tej 20 százalékkal drágult. Ez a legszegényebb négymilliónyi állampolgárt sújtja leginkább. Ők már jövedelmük felét kénytelenek élelemre költeni. A drágulás miatti többletkiadásuk megfelel éves ruházkodási kiadásaiknak, s másfélszerese annak, amit egészségügyre vagy művelődésre költenek.

Az élelmiszerár-robbanás oka a "kezeletlen agrárárszint", ami a kedvező inflációs trendet is megtörte - állítja Mészáros. Szerinte az ideihez hasonló drágulásra kell felkészülni jövőre is.

A gabonaárak a tartalékok kimerülése miatt az új termésig, jövő júliusig magas szinten maradnak - véli. Az állati termékek a takarmányárak 35 százalékos emelkedése miatt drágák, s megindult a gyengébben gazdálkodók szelektálódása, ami főleg az állatállomány csökkenésében érezhető. Ez keresleti piacot, húsáremelést vetít előre.

A kamara célszerű megoldásnak tartja az Agrárgazdasági Tanács javaslatait: már 2001-ben meg kell kezdeni az EU agrárrendtartási szabályainak alkalmazását. Ez azért is indokolt, mert a csatlakozási tárgyalások során az alacsony magyar termelői árakra hivatkozva az EU lebegteti a mintegy 250 milliárd forint éves agrártámogatás biztosítását. Az EU burkoltan megkérdőjelezi állandóan változó termelési bázisaink hitelességét, amivel évi 50-70 milliárd forintnyi uniós támogatástól eshet el Magyarország a jövőben - emelte ki a főtitkár.

Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára biztos abban, hogy az év végétől újabb "árhullám" indul el. Szerinte tévedtek azok, akik a szeptember havi konszolidáltabb adatokból azt következtették, hogy véget ért a drágulás. Ez igaz lehetett szeptember-októberben a hús, a liszt esetében, de éppen a gabonaalapú élelmiszerek és takarmányok további drágulása miatt kell már november-decemberben újabb áremeléssel számolni. Máhr szerint a tervezett 1,2 millió hektárnyi területen a búzavetőmag nem került időben a talajba, s a kukorica is kisebb hozamokat hoz, mint amit az FVM vár.

Lakatos Zoltán, a Gabona Terméktanács elnöke úgy véli, az 1,2 millióból jó, ha 900 ezer hektár maradt az aszály miatt. Így az agrártárca által várt 5 millió helyett inkább 4 millió tonna tengeri termett összesen.

O. Horváth György

(Magyar Hírlap)