Orbán "kellő időben" dönt az új jegybankelnökről

A koalíciós pártok mihelyt megjelent az EU országjelentése, máris módosító javaslatot nyújtottak be a kétéves költségvetéshez a jegybanktörvény módosítására. Ez némileg ellentmond a kormányfő kijelentésének, hogy az MNB-törvényt március 1-je után, az új jegybankelnökkel tekintik át. A jegybankelnökváltással a monetáris politikában nem várható változás - vélik az elemzők -, bár megnyílhat az út az árfolyamrendszer módosítására, a jegybanki intervenciós sáv kiszélesítésére.

A jegybankelnöki megbízatással kapcsolatban az MNB-nél nem történt újabb levélváltás azóta, hogy április elején Surányi György elnök levélben felajánlotta lemondását, de a miniszterelnök mandátumának kitöltésére kérte fel - mondta el Blahó Miklós szóvivő.

Hozzátette: a jegybanktörvény szerint 2001. március elsején lejár a jegybankelnök megbízatása, a következő hat évre a miniszterelnök jelöli az MNB első emberét, így formailag nem kell hogy bármilyen egyeztetés megelőzze a döntést.

Mint ismeretes, Orbán Viktor kormányfő az MTV A Hét című műsorában úgy nyilatkozott: március 1-jével távozik a jegybank mostani elnöke, az új elnök személyére kellő időben megteszi a javaslatát.

Változik-e a monetáris politika az MNB-elnökváltozás hatására? Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke úgy látja, a monetáris politika úgyis beszorított helyzetbe került, és nem lehet hatásos, ha a fiskális politika nem segíti az infláció fékezését. A magyar pénz helyzetét elsősorban a költségvetés, a jövedelempolitika határozza meg, a jegybank csupán jelzéseket adhat, mint ahogy az októberi kamatemeléssel is tette.

Zsoldos István, a Concorde Értékpapír Rt. vezető közgazdásza szerint az elnökváltással megnő az esélye a jegybanki árfolyamsáv kiszélesítésének. Szerinte erre 2001 vége felé, illetve, ha az infláció ezt sürgeti, előbb kerülhet sor.

Az árfolyamsáv szélesítése azt jelenti, hogy a forint kurzusa a mai 2,25 helyett 15 százalékkal eltérhetne az euróhoz képest megállapított középárfolyamtól. Korábban ezt Surányi, illetve a jegybanktanács javasolta, bár - a piacon terjedő hírek szerint - a középárfolyam 6 százalékos leértékelésével egybekötve. "Miután a jegybanktanács kétszeri javaslatát az árfolyamrendszer megváltoztatására a kormány nem tudta elfogadni, a monetáris politika számára nem marad más lehetőség, mint a kamatok jelzésértékű emelése" - többek közt így indokolta az MNB az október 11-ei, 1 százalékos irányadókamat-emelést.

Az Európai Unió országjelentésében megjegyezte: "nem történt új fejlemény a nemzeti bank függetlenségének teljes biztosítása terén". Orbán Viktor erről A Hétnek úgy nyilatkozott: az EU-ban egyes országok jegybankjának szorosabb a kormányhoz fűződő viszonya, mint az MNB-nek, de az új elnökkel együttműködve átnézik majd az MNB-törvényt.

Az EU országjelentésében leszögezi: a csatlakozásig szükség van az intézményi és a jogszabályi keretek megváltoztatására, továbbá arra, szüntessék meg nálunk a költségvetés közvetlen finanszírozásának lehetőségét és a magyar állampapírok kivételezett helyzetét.

A koalíciós pártok már be is nyújtottak a 2001-2002. költségvetéshez egy módosító indítványt: ebben törölnék az MNB-törvényből a költségvetés közvetlen jegybanki finanszírozásának - 1995 eleje óta ki nem használt - lehetőségét. Ma még a büdzsé elvileg legföljebb 15 napig, a bevételek két százaléka erejéig kölcsönt vehet föl az MNB-től.

Eörsi János, Papp Emília

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Magyar Nemzeti Bank