Gyorsan terjednek a legmodernebb kereskedelmi formák

A harmadik negyedévben a háztartások beszerzését a napi fogyasztási cikkeknél a hipermarketek gyors és a nagy diszkontok lassú térnyerése jellemezte. A legmodernebb kereskedelmi formák terjedésével szemben pedig tovább csökkent a szervezett kereskedelmen kívüli forgalom és a kis diszkontok részaránya - állapította meg többek közt a GfK Piackutató Intézet ConsumerScan részlege.

Az élelmiszer, háztartási vegyi áru és kozmetikum együttes forgalma a harmadik negyedévben 344 milliárd forintra tehető. A második negyedévben 345, az elsőben pedig 349 milliárd forint körüli forgalmat mértek a piackutatók. Ebből a hipermarketek részesedése fokozatosan növekszik: az első negyedévi 12 százalék után a másodikban 13, míg a harmadikban 15 százalék. A tavalyi harmadik negyedévi 9 százalékhoz képest a részarány több, mint 60 százalékkal nőtt. Hipermarketnek számít a GfK-nál az 1000 négyzetméteresnél nagyobb eladóterű üzlet, amely a választékában 10 000-nél több cikkelemet kínál, és azokból legalább 30 százalék nem élelmiszer. Ugyanakkor tíz pénztárgépnél többet működtet.

Amíg a korszerű bolttípusok, mint a hiper- és szupermarketek, nagy diszkontok és C+C áruházak együttes részesedése a napi fogyasztási cikkek forgalmából a harmadik negyedévekben 1997-ben még 48, rá egy évre 50, tavaly 54 százalékot ért el, addig 2000-ben már 56 százalékot.

A nagy diszkontok az első negyedévi 20 százalék után a második és harmadik negyedévben már 21-21 százalékkal részesednek. A múlt évi július-szeptemberi 19 százalékhoz képest stabilan és egyenletesen növekednek. Ennek a bolttípusnak az alapterülete 400-1000 négyzetméter közé esik, választéka behatárolt, és élelmiszerből, háztartási vegyi áruból a kínálat mindössze néhány száz cikkelem.

A szupermarketek helyzete kiegyensúlyozottnak mondható. Az első és második negyedévben 17-17, a harmadikban 16 százalék jut rájuk a forgalomból, és ezek a mutatószámok jellemezték őket tavaly is. A GfK piackutatói szupermarketnek nevezik a 400-1000 négyzetméter eladóterű üzletet, néhány ezer cikkelemmel és 3-10 pénztárgéppel.

A nagykereskedelem vagy más néven Cash and Carry (C+C) tavalyhoz képest némi csökkenő tendenciát mutat. Az idei első három negyedév 7, 6 és 7 százalékos részesedéséhez képest tavaly ugyanebben az időszakban 8, 8 és 9 százalék jutott rájuk. A C+C elsősorban a kiskereskedők számára árusító bolttípus, ahol azonban a magán háztartások számára is vásárolnak.

A kis önálló boltokra a harmadik negyedévben a forgalom 28 százaléka jutott. Az ezt megelőző hat negyedévben viszont végig egyformán 29 százalék. Ez a bolttípus 400 négyzetméternél kisebb eladótérrel rendelkezik, és egy-két pénztárgéppel. A kis diszkontoknál csökkenő trendet mutatnak a számok. Az első három negyedév részarányai sorrendben 7, 6 és 6 százalék. Tavaly viszont ugyanebben az időszakban 8, 9 és 8 százalék jutott rájuk. Kis diszkontként határozzák meg azokat a 400 négyzetméternél kisebb boltokat, amelyek saját magukat diszkontnak hirdetik.

A piacok és utcai árusok szerepe 2 százalékon látszik stabilizálódni. Tavaly szeptember óta tizenhárom hónapon keresztül 2 százalékkal részesednek a napi fogyasztási cikkek forgalmából. Az úgynevezett egyéb kategóriára idén az első három negyedév során 6, 6 majd 5 százalék jutott. A múlt év hasonló időszakában azonban 8, 7 és 7 százalék.

Az adatokat az összesen 3,8 millió magyar háztartást reprezentáló 2000 háztartás heti jelentései alapján számítják ki. A háztartások részletesen vezetik, hogy ki, mikor, hol, miből, mennyit, milyen áron vásárolt.

Modern és hagyományos kereskedelem
A legkorszerűbb bolttípusok, azaz hiper- és szupermarketek, nagy diszkontok és C+C áruházak részesedése a napi fogyasztási cikkek forgalmából a harmadik negyedévekben (százalékban)

Bolttípus

1997 III. negyedév

1998 III. negyedév

1999 III. negyedév

2000 III. negyedév

Modern

48

50

54

59

Hagyományos

52

50

46

41

Forrás: GfK Piackutató Intézet ConsumerScan

Az egyes bolttípusok részesedése a napi fogyasztási cikkek forgalmából, negyedévenként (százalékban)

Bolttípus

1999 I.

1999 II.

1999 III.

1999 IV.

2000 I.

2000 II.

2000 III.

Hipermarket

8

8

9

12

12

13

15

Szupermarket

17

17

17

16

17

17

16

Nagy diszkont

19

19

19

20

20

21

21

Nagykereskedelem

8

8

9

8

7

6

7

Kis vegyesbolt

29

29

29

29

29

29

28

Kis diszkont

8

9

8

6

7

6

6

Utcai árus

3

3

2

2

2

2

2

Egyéb

8

7

7

7

6

6

5

Forrás: GfK Piackutató Intézet ConsumerScan

(Üzleti Negyed)