A bukás oka legtöbbször a fizetésképtelenség

Erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy mi miatt mennek tönkre leggyakrabban a vállalkozások. Csődhullámokat válthatnak ki az egyes piacokon bekövetkező események vagy új szabályozások, de a legtöbb szakértő mégis a kiélezett versenyhelyzetet hibáztatja.

Idén az előrejelzések szerint mintegy 10 ezer hazai cég szűnik majd meg. Így az Intercredit Budapest Kft. követelésbehajtó cég elemzői szerint ebben az évben csaknem 30 százalékkal több gazdálkodó szervezet fejezi be működését, mint tavaly. A csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő társaságok száma azonban szakértők szerint eltörpül az egyéni vállalkozókhoz képest, akik visszaadták vállalkozói igazolványaikat. Mégis akadnak optimista vállalkozók: az elmúlt évben a megszűnő cégek számát több mint 20 ezerrel haladta meg az újonnan alapítottaké.

A tönkremenetelek és megszűnések hátterében álló okok változatosak. Egyes szakértők a rátermettség hiányában, mások a szabályozásban vagy a kötelező nyár eleji tőkeemelésben látják az üzleti életből való kivonulás fő okát. A közvetlen kiváltó ok azonban legtöbbször ugyanaz: a fizetésképtelenség - véli Máj Jakab, az Intercredit ügyvezető igazgatója. Kivéve, ha valamilyen esemény vagy gazdasági történés indít el egy csődhullámot. Ilyen volt idén a kft.-kre és rt.-kre vonatkozó kötelező tőkeemelés - teszi hozzá. Kétmillió forintot kellett ugyanis szerezniük azoknak a kft.-knek, amelyek júniusban is csak egymilliós törzstőkével rendelkeztek. Ez pedig sokak számára komoly problémát okozott. Igaz, egyelőre semmiféle negatív következményekkel nem kell számolniuk azoknak, akik nem emelték törzstőkéjüket, de nem is alakultak vissza bt.-kké vagy számolták fel cégüket.

Jóval több vállalat megszűnésével járhat a 40 ezer forintos minimálbér bevezetése jövőre. Antalffy Gábor, a Kisiparosok és Vendéglátók Országos Szövetségének (Kisosz) elnöke szerint körülbelül 160 ezer vállalkozónak okozott eddig is napi problémát a terhek kifizetése. Azoknak, akik amúgy is versenyhátrányban vannak, ez lesz az utolsó csepp a pohárban - véli a Kisosz elnöke.

Az egyre élesedő versenyben nem lesznek képesek kigazdálkodni a minimálbér növekedésével járó társadalombiztosítási, nyugdíj- és adóterheket a kisiparosok sem - erősítette meg Várkonyi Júlia, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) illetékese. Felmérések szerint az egyéni vállalkozók 70 százaléka, a kisvállalkozások alkalmazottainak 50 százaléka a jelenlegi - 25 ezer forint körüli - minimálbér után fizeti a járulékokat, s ez is nagy terhet jelent számukra. Ezeknek a vállalkozóknak a zöme kénytelen lesz elbocsátani vagy részmunkaidőben foglalkoztatni embereit. De akár igazolványaik visszaadására vagy működésük felfüggesztésére is kényszerülhetnek - mondta.

A minimálbér emelése nélkül is a fizetésképtelenség határát súrolja több százezer magyarországi vállalkozó. Korlátozott a piac, kevés az igénybe vehető hitel, nem mindig biztosítja a legjobb feltételeket a szabályozás, nem megfelelő a támogatási rendszer, sok a kényszervállalkozó, a multiknak kiszolgáltatott beszállítók erejükön felül hiteleznek termékeik szállításakor, túlzottak a közterhek - sorolja a kis- és középvállalkozók tönkremenetelét kiváltó tényezőket Várkonyi Júlia.

Megugrott a termelési eszközök és alapanyagok ára, a nagy tételben, diszkontáron értékesítő hálózatok terjeszkedésével csökken a kisebb élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyesboltok mozgástere, nincsen a vállalkozásoknak elég forgótőkéje, lehetetlen helyzetet teremtenek a hatósági előírások (pl. éttermekben az elkülönített nemdohányzó-helyiségek létrehozásához szükséges beruházások), alvállalkozóként alkalmazzák a munkaerőt a nagyvállalatok - folytatja a Kisosz elnöke.

A csődök, felszámolások száma azonban iparáganként is eltér. Máj Jakab, az üzleti információs és követelésbehajtó cég igazgatója elmondta: az építőiparban különösen gyakran akad munkájuk. Itt jellemző ugyanis az, hogy egész finanszírozási lánc alakul ki, amelynek ha egy elem bedől - vagyis nem fizet -, bukik mindenki. Ha nem tudják eladni a házat, az építtető nem tud fizetni a kivitelezőnek, annak alvállalkozói sem jutnak pénzükhöz, így azok az építőanyagot sem tudják kifizetni. Gyakran előfordul az is, hogy a nagyvállalatok késedelmes fizetéseik révén a kicsikkel finanszíroztatják magukat, így végül azok buknak bele az állami monstrumok vagy monopolisztikus piaci szereplők hosszú fizetési határidőkkel kapcsolatos elvárásaiba. (Ilyen beruházások például a jelenleg zajló autópálya-építések.)

A viszonylag kiszolgáltatott beszállítói viszonyban jobban járnak azok a vállalatok, amelyek elég erősek ahhoz, hogy maguk válogathassák meg partnereiket. Azt, hogy ne kerüljön más fizetésképtelensége miatt csőd közeli helyzetbe, megelőzni is viszonylag nehéz - jegyzi meg Máj Jakab. Ügyfeleik felkérésére elvégzik azok esetleges partnereinek hitelminősítését. Fontos mutató, hogy milyen és mennyire hosszú időre nyúlik vissza a vizsgált cég múltja, mennyire nyereséges, mekkora az árbevétele, vagyona, milyen a rendelésállománya, milyenek a tulajdonosi viszonyai, egyszóval, hogy komolyan vehető vállalat-e vagy afféle "szoba-konyhás káefté" - magyarázza.

Dutka Noémi

(Népszava)