Orbán másodlagosnak ítéli a szövetkezetek érdekeit

Ma már nem a szövetkezetek jelentik a mezőgazdaság gerincét, a kormány a közép- és nagybirtokos gazdákra alapozza az agárium jövőjét - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdai rádióinterjújában. A kijelentés ellen tiltakozik a szövetkezeti érdekképviselet.

"Szerencsére a szövetkezeteknek a súlya a magyar mezőgazdaságon belül ma már egyáltalán nem olyan jelentős, mint korábban volt, a szövetkezeteknek a szempontjai és érdekei másodlagosak a magántulajdonnal rendelkező személyek érdekeivel szemben, mert az én fejemben azért a legfontosabb mégiscsak az - az alkotmány is ezt mondja -, hogy ha valakinek tulajdona van, akkor azzal szabadon kell, hogy rendelkezzen" - többek között ezt jelentette ki tegnapi rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök a szövetkezeti külső üzletrész tulajdonnal kapcsolatos kormánydöntés kapcsán. Ennek eddig megismerhető lényege, hogy a szövetkezeteknek 2001. július 31-éig ki kell fizetniük a külső üzletrész tulajdont. Ha kell, az állam támogatást és hitelt nyújt, amihez egyes állami gazdaságok privatizációjából teremt forrást a kormány - mondta Orbán.

Tegnap délután a mezőgazdasági bizottság ülésén is azért kellett a napirendi pontok közül törölni az üzletrészügyet, mert a képviselők az ülés előtt fél órával kaptak kézhez egy olyan üzletrésztörvényről szóló tervezetet, amelyet szerintük még további egyeztetéseknek kell alávetni, azaz tárgyalásra alkalmatlannak minősítettek.

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tegnap közleményben tiltakozott Orbán kijelentései ellen. Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára lapunknak elmondta: Orbán Viktor szavaiból kiderült, nincs tisztában a szövetkezetek mezőgazdasági és társadalmi szerepével. Nem tudja, hogy a szövetkezetek a tagok magántulajdonában vannak. Kérdés, hogy miért alacsonyabb rendű a szövetkezetekből élő közel félmillió aktív és nyugdíjas tagjainak tulajdonhoz fűződő érdeke és joga a külsős - többségében nem is vidéken élő - tulajdonosok érdekénél.

A MOSZ főtitkára szerint adatokkal cáfolható, hogy a mezőgazdaságban súlytalanná váltak volna a szövetkezetek. Egyrészt az ország 4,5 millió hektár szántóterületéből közvetlenül és közvetve 2,5 millió hektárt művelnek. Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) felmérése szerint minden második magángazdaság léte függ a szövetkezetektől. A szövetkezetek és a tulajdonukban lévő gazdasági társaságok a mezőgazdasági teljesítmény több mint harmadát - évente közel 400 milliárd forint értéket - állítják elő.

A kormány szövetkezetpolitikáját kritizálja a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének (SZNSZ) elnöke és európai elnöke Mádl Ferenc köztársasági elnöknek küldött levél. Ebben Roberto Rodriques elnök és Lars Hillbom európai elnök arra kérik Mádlt, hogy "vesse latba befolyását annak érdekében, hogy a szóban forgó törvény ne lépjen hatályba!". Az SZNSZ-t ugyanis meglepte, hogy a magyar kormány olyan törvény elfogadására készül, ami a "szövetkezeti autonómia sérelmével súlyos fizetési terhet róna" a szövetkezetekre, így azok felszámolásához vagy kényszer-átalakulásukhoz vezetne.

O. Horváth György

(Magyar Hírlap)