Mint ismeretes, Dióslaki Gábor, a TEBÉSZ elnöke magánszemélyként a tőzsdei határidős üzletekből keletkező jövedelem kiszámításának és adóztatásának az 1996-os és az 1997-es adóévre vonatkozó gyakorlatát támadta meg.
Amennyiben egy magánszemély a tőzsdén úgynevezett határidős ügyleteket kötött abban az időben, sajátos szabályok alapján kellett adót fizetnie. Feltéve, ha a magánszemély határidős befektetéseiből az első félévben 5 millió forint nyereséget ért el, ám a második félévben ugyanennyit veszített, akkor az adott adóévben egyetlen forint jövedelme sem keletkezett. Ebből logikusan az következne, hogy ha nincs jövedelem, akkor nincs mi után adót fizetni - véli Dióslaki Gábor. Ennek ellenére - az adott példát alapul véve - '96-ban és '97-ben mégis kellett fizetnie az államnak 1-1 millió forintot jövedelemadó címén.
A törvény szövege szerint ugyanis az adó mértékével megegyező nagyságú, 20 százalékos adóelőleget kellett fizetni minden nyereségesen végződő üzlet után, azonban a veszteséggel még az év végén sem volt csökkenthető az adóalap. Ez a '96-ban és '97-ben alkalmazott eljárás egy 1995-ös alkotmánybírósági határozat alapján már bevezetésekor is alkotmánysértő volt, mivel nem valós jövedelmet adóztatott meg - állítja a TEBÉSZ vezetője.
Az szja-törvény 1998. január 1-jétől nevesíti a veszteség nyereséggel szembeni év végi elszámolását. A korábban beszedett pénzek sorsáról azonban csak az említett per dönthet. A már hatályon kívül helyezett jogszabály vagy jogszabályrészlet visszamenőleges hatályú alkotmányossági vizsgálatát ugyanis csak a bíróság kérheti. Más kérdés, hogy erre mikor kerül sor, hiszen ez esetben egyik bíróságot sem korlátozza semmilyen időhatár.
(Magyar Hírlap)