EU-munkavállalás: rövidebb is lehet a moratórium

Vihart kavart Európa-szerte Gerhard Schröder kancellár azon javaslata, hogy a leendő EU-tagállamok polgárai a csatlakozás után több évig ne kapcsolódhassanak be a közös munkaerőpiacba. Az uniós országok félelmeit részben igazolja, hogy a magyar minimálbér lényegesen elmarad még a legszegényebb tagországokban alkalmazott bérektől is. A felvetést mégis élesen bírálják Nyugaton is.

Vajon valamennyi jelölt országra vonatkozik Gerhard Schröder javaslata, melynek értelmében az EU-ba belépő országok munkavállalói a csatlakozás dátumától számított hetedik évig nem dolgozhatnának szabadon az unióban? Vagy az egyes országokat külön-külön kezelik? - kérdezte a Népszava a berlini kancelláriai hivatal sajtóosztályán. Az osztály ügyeletes vezetője úgy fogalmazott: van lehetőség az egyéni bánásmódra. Emlékeztetett arra, hogy a kancellár ötpontos javaslatában "rugalmas modellről" beszélt, amely "lehetővé teszi az egyes jelölt országokra vonatkozó átmeneti időszak lerövidítését". A javaslat, megvalósulása esetére, kötelezően előírja, hogy öt év után vizsgálják felül, fenn kell-e tartani a munkaerő-áramlás korlátozását. Nem kell azonban feltétlenül öt évet várni: az érintett országok korábban is kérvényezhetik a korlátozás eltörlését, és ha a feltételeknek megfelelnek, kívánságukat teljesítik. Ez mindegyik érintett országra, így Magyarországra is vonatkozik.

Van lehetőség ezenkívül arra, hogy egyes régi EU-tagállamok - ha munkaerőhiány lép fel náluk - már a korlátozás időtartama alatt is engedélyezzék az új tagállamok munkavállalóinak, hogy ellenőrzött körülmények között területükön dolgozzanak. Schröder javaslatának értelmében ugyanezek a szabályozások lennének érvényesek a szolgáltatásokra is. A sajtóosztály ügyeletes vezetője emlékeztetett: beszédében a kancellár hangsúlyozta, hogy a hétéves - vagy esetleg rövidebb időtartamú - korlátozás nem csak a régi tagok érdeke, de az újaké is. Elejét veszi ugyanis annak, hogy éppen a legjobban képzett munkavállalóik elvándoroljanak.

Az uniós országok félelmének egyik oka lehet, hogy a magyarországi bérek jócskán elmaradnak a Lajtán túliaktól. 1997-es adatok szerint Magyarországon egy bruttó átlagkeresetű munkavállaló egy liter tejért 10 perc 50 másodpercet kellett hogy dolgozzon, osztrák kollégája három perc tizenhárom másodpercet. Ugyanez egy doboz Marlboro esetében itthon 32 percet, a szomszédban tízpercnyi munkát jelentett, egy köbméter földgáz három perc negyvenhárom másodpercnyi munkájába került a magyar dolgozónak, a "sógoroknak" csak másfél percébe. Még rosszabb arányszámokat kapnánk, ha nem a bruttó, hanem a nettó kereseteket vennénk alapul, hiszen a magas elvonások miatt a nettó keresetek terén még nagyobb az elmaradásunk. A bérek közötti különbségek természetesen ágazatonként eltérnek. Egy vájár például a magyarországi fizetésnél 2,5-ször többet keres Ausztriában, Németországban pedig 3,5-ször annyit kapnak kollégái. A hegesztők esetében a különbség kétszeres, illetve háromszoros, a csőszerelők esetében 2,2, illetve 4,1 a szorzó a legutolsó EU-adatfelvétel alapján. Az orvosok és a fogorvosok pedig mintegy tízszer több pénzt keresnek Németországban, mint magyar társaik.

A Népszava érdeklődésére Hanti Erzsébet közgazdász, az MSZOSZ gazdaságpolitikai ügyvivője elmondta: az unió legalacsonyabb bérű országában, Portugáliában is négyszeresek a keresetek a magyar jövedelmekhez képest. Hanti hozzátette: az EU-ban kialakult gyakorlat szerint a bruttó és a nettó bérek párhuzamosan változnak, és a bérek növekedése folyamatában meghaladja az adott ország inflációs rátáját, a bérek reálértéke így évről évre folyamatosan nő. A közgazdász szerint a keresetek felzárkóztatásához az uniós gazdasági növekedést meghaladó, a GDP alakulásának megfelelő, a hatékonyság javulásával arányos, 2-3 százalék fölötti reálbér-növekedésre lenne szükség. Ezen belül nem tartható a jövedelmek közötti jelenlegi nagy különbség sem. A felmérések szerint 1990-ben a legalsó és legfelső jövedelmi tized közötti különbség négy-ötszörös volt, 1998-ban már nyolc-kilencszeres.

Az átlagos bérnövekedésen belül az alacsonyabb kereseteknek nagyobb ütemben kellene növekedniük, a minimálbérnek el kellene érnie legalább az átlagkereset 40 százalékát a csatlakozás időpontjáig - tette hozzá a közgazdász. Táblázatunk jól mutatja, mennyire elmaradtunk még a jelentősen megemelt minimálbérrel is az uniós országoktól. Az Európai Bizottság bővítési kérdésekért felelős tagjának szóvivője "nagyon hasznos hozzájárulásnak" nevezte Gerhard Schröder nyilatkozatát. Szokásos napi sajtóértekezletén Jean-Christophe Filori hangoztatta ugyanakkor, hogy a bizottság még javában elemzi, milyen hatása lehet a bővítésnek az unió munkaerőpiacára helyi és országos szinteken.

Borúlátást és elutasítást váltottak ki Kelet- és Közép-Európában Gerhard Schröder német kancellár kijelentései, amelyek szerint a kelet-európai EU-tagjelöltek az unióba való belépésük után nem férhetnének azonnal hozzá a régi tagállamok munkaerőpiacához. Ezek csupán egyetlen EU-tag elképzelései, nem pedig az egész unióé - mondta a cseh külügyminisztérium szóvivője. A balti államok szóvivői kedden a dpa-nak nyilatkozva elvetették Schröder ötpontos tervét.

A The Wall Street Journal Europe keddi vezércikkében szomorúnak nevezi, hogy az európai vezetők nem ítélték el egyöntetűen és feltétel nélkül Gerhard Schröder német kancellár követelését, hogy az Európai Unió leendő új tagjainak polgárai hét évig ne mehessenek állást keresni az EU többi országába. A Brüsszelben szerkesztett amerikai lap szerint a német kancellár két osztályra szeretné osztani, mint valami vonatot, az uniót, és a későbbi kelet-európai tagokat betessékelné a másodosztályba.

(Népszava)