Két héten belül folytatódik a béralku

Január első napjaiban újra tárgyalóasztalhoz ülnek a szakszervezetek és a munkavállalók képviselői, hogy tető alá hozzák a jövő évi átlagos béremelés mértékéről szóló megállapodást - értesült a Magyar Hírlap. A szakszervezetek bruttó 14-16 százalékos béremelést szeretnének elérni, a munkaadók eddig nem hozták nyilvánosságra ajánlatukat. A kormány csak később hajlandó bekapcsolódni az alkufolyamatba.

A minimálbér-tárgyalások november végi berekesztése óta tapodtat sem mozdultak előre a jövő évi bértárgyalások. A szakszervezetek most 14-16 százalékos bruttó béremelésre tettek javaslatot a munkaadói oldalnak - tudta meg a lap meg Wittich Tamástól, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) alelnökétől. - A javaslat ötszázalékos reálbér-növekedést céloz meg hasonló mértékű gazdasági növekedés mellett - tette hozzá. Idén az első tíz hónapban a KSH adatai szerint a reálbérek átlagosan 1,4 százalékkal emelkedtek, ezért egyáltalán nem eltúlzott a 14-16 százalékos béremelés - vélekedett Wittich Tamás.

Az infláció bizonytalansága miatt tettek a szakszervezetek sávos béremelési ajánlatot - közölte Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke. Az ágazati bértárgyalások már megkezdődtek, így az Országos Munkaügyi Tanácsot (OMT) szorítja az idő. A szakszervezetek álláspontja szerint január első hetében a munkaadók és a szakszervezetek első találkozója után a kormányt is bevonják a tárgyalásokba. Így ha mindhárom fél konstruktívan tárgyal, akár január közepére megszülethet a bérmegállapodás - mondta Borsik János.

A munkaadók is készek a januári tárgyalásra - tudta meg a lap Dávid Ferenctől, a OMT munkaadói oldalának bérszakértőjétől, ám a tárgyalás stratégiáját még nem alakították ki. Az Országos Munkaügyi Tanács novemberi, utolsó ülésén a kormány jelezte, hogy nem kíván a béremelési tárgyaláson részt venni, az alkufolyamatba a tárgyalások közben kapcsolódnak majd be, ha arra - megítélésük szerint - megérett a helyzet. A szakszervezetek többször kifogásolták a kormány álláspontját, hiszen cégein keresztül az állam az egyik legnagyobb munkaadó a nemzetgazdaságban. A munkaadói oldal is nehezményezte, hogy amíg a minimálbér-tárgyalásokon a kormány direkt hatalmi eszközeit is latba vetette, addig a béralkuból "előkelő idegenként" kihúzza magát.

Keresetek és infláció 1993-2000

Év      Infláció           Bruttó                                 Nettó

                            átlagkereset-                        átlagkereset-

                            emelkedés                            emelkedés

1993   22,5                 21,9                                   17,7

1994   18,8                 24,9                                    27,3

1995   28,2                 16,8                                    12,6

1996   23,6                 20,4                                    17,4

1997   18,3                 22,3                                     24,1

1998    14,3                 18,3                                    18,4

1999     10                   16,1                                     12,7

2000      9,8*                13**                                    11**

 

* éves várható, ** októberi adat

Forrás: KSH

(Magyar Hírlap)