Felemás volt a fejlődés a pénzügyi szektorban

Felemás volt a fejlődés a pénzügyi szektorban az év első kilenc hónapjában, gyorsan nőtt a banki és szövetkezeti hitelállomány, jelentősen bővült a biztosítási szektor, a magán- és önkéntes pénztárak fejlődése azonban megtorpant - áll a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének az első háromnegyed évről készített jelentésében.

A tőkepiac zsugorodásával párhuzamosan ebben az időszakban határozottan összehúzódott a befektetési szolgáltatói szektor, ami főleg a brókercégeket, ezen belül is a nem banki hátterű vállalkozásokat érintette kedvezőtlenül - állapítja meg a PSZÁF.

A jelentés rámutat, hogy bár a működőtőke beáramlás a korábbi évekhez hasonlóan fedezte volna a folyó fizetési mérleg hiányát - szeptember végén ez, az előző évinél 18 százalékkal alacsonyabb, 986 millió euró volt - azonban a harmadik negyedévben is jelentős, 438 millió euró áramlott ki a nem adóssággeneráló portfólió befektetési ágon.

Újdonságnak számít a külföldi és a hazai befektetők közötti részvény portfólió átrendeződés - hangsúlyozza a jelentés és megemlíti, hogy ez a folyamat kedvezőtlen az adósságfinanszírozás szempontjából. Ugyanakkor erőteljes negatív hatása van a részvénypiacra, tekintettel annak forgalmára, a likviditására és áralakító funkciójára - áll a jelentésben.

A felügyelet megállapítja, hogy makrogazdasági szempontból a legjelentősebb kockázatot az infláció alakulása hordozza. A fogyasztói árindex csökkenése megállt, sőt enyhe növekedésnek indult. A jelentés felhívja arra a kedvezőtlen folyamatra a figyelmet, hogy a termelői árak növekedése április óta 2-3 százalékponttal meghaladja a fogyasztói árakét. Ez a felügyelet szerint kínálati oldalról a fogyasztói árak további emelkedését okozhatja. A jelentés hozzáfűzi, hogy a gyors gazdasági növekedés, a munkanélküliség csökkenése, valamint az egyre növekvő, részben hitelből fedezett lakossági fogyasztás keresleti oldalról is erősíti az inflációra gyakorolt nyomást.

A gyorsuló infláció ellenére az év nagy részében mérséklődtek a nominális és reálkamatok, tükrözve a kockázati prémiumok csökkenését. Ez pedig mérsékelte a pénzügyi megtakarítási kedvet - áll a jelentésben. A relatív szűkülő megtakarításokért pedig kiéleződött a verseny az egyes pénzügyi szektorok és intézmények között.

A jelentés szerint a betéteknél sokkal erőteljesebben bővültek a bankok lakossági- és devizahitelei, ami a kockázatos hitelek állományát is növelte. A bankok mérlegtételei közül a minősített vállalkozói hitelállomány 25 százalékkal, a lakossági pedig 30 százalékkal volt magasabb szeptemberben, mint az elmúlt év végén. A GDP növekedésének negyedévről negyedévre történt lassulása tehát még nem húzta össze a hitelexpanziót, a banki hitelezés késve követi a makrogazdasági folyamatokat - állapítja meg jelentésében a PSZÁF. Hozzáteszi: ha a GDP bővülési ütemének mérséklődése tartós lesz, ez növekvő hitelezési kockázatot jelent a bankok és más hitelintézetek számára.

A jelentés megállapítja, hogy a harmadik negyedévben tovább erősödött a banki hitelexpanzió, a vállalkozói kölcsönök reálértéken 14,2 százalékkal, az ennél is kockázatosabb lakossági hitelek pedig ezt meghaladva, 18,6 százalékkal bővültek. Ennek negatív hatása érzékelhető a portfólió minőségét és az eredményt tekintve egyaránt - mutat rá a felügyeleti jelentés.

A bankok mérlegfőösszege szeptember végén 8.159,7 milliárd forint volt, 16,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Adózás előtti nyereségük egy év alatt 31,3 százalékkal nőtt 78 milliárd forint fölé. A jelentés szerint a bankok jövedelmezősége ebben az időszakban növekedett. Az okok között a felügyelet megemlíti, hogy a kamatmarzs csökkenését az egyéb pénzügyi eredmény növekedése ellensúlyozta, míg a megemelkedett céltartalék-képzési költségeket a működési költséghatékonyság javulása kompenzálta.

A szövetkezetek esetében a PSZÁF különösen kedvezőtlennek tartja a problémás tételek jelentős emelkedését. Rámutat, hogy a szövetkezeti hitelintézetek eredményének növekedése ugyan továbbra is elmaradt a bankokétól, a hitelkihelyezéseik növekedése azonban meghaladta azokét. Ez a felügyelet szerint továbbra is kettős kockázatot hordoz, mivel döntően a kockázatosabb lakossági és kisvállalkozói hitelállomány nőtt, másrészt a szövetkezetek kisebb tőkeerejük miatt sokkal érzékenyebbek a portfólióminőség romlására. A szövetkezeti hitelintézetek mérlegfőösszege 506 milliárd forintra emelkedett szeptember végére, ez 18,8 százalékos éves növekedést jelent. Adózás előtti nyereségük meghaladta a 4 milliárd forintot, 25,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A jelentés rámutat, hogy a szövetkezeti hitelintézetek jövedelmezősége változatlan maradt, mivel az eredménynövekedést szinte teljes egészében a megemelkedett nettó céltartalékolási költségek emésztették fel.

(MTI)

Ajánlat:

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete