Még nem látni a kárpótlás végét

Jövőre, várhatóan az év első felében a Központi Kárrendezési Iroda vidéki egységeiben jogi tanácsadói és szolgáltatói irodákat hoz létre az Igazságügyi Minisztérium. Ahhoz, hogy a kárpótlás, mint rendszerváltást szimbolizáló folyamat befejeződhessen, egyebek mellett be kellene vonni a kárpótlási jegyeket, amelyekből még mindig 12 milliárd forint értékű vár hasznosításra a piacon.

A Magyar Hírlap információi szerint 2001-ben a Központi Kárrendezési Irodát, amelyet 1998-ban az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal (OKKH) utódszervezeteként hozták létre, beolvasztják az Igazságügyi Minisztériumba (IM).

A KKI vidéki bázisain jogi tanácsadói és szolgáltatói irodákat hoznak majd létre, amelyek segítenék orvosolni az állampolgárok ügyes-bajos dolgait. A szaktárca a későbbiekben az irodákat olyan jogi intézménnyé kívánja átalakítani, ahol lehetővé tennék a jogvitában állók számára, hogy peren kívül meegyezzenek egymással, ezzel is csökkentve a bíróságok leterheltségét.

 Plankó Erika, a szaktárca hivatalvezetője szerint még elég messzinek tűnik a kárpótlási folyamat befejezése, éppen ezért a KKI-re még szükség van. Ugyanakkor a feladatok csökkenésével párhuzamosan valóban azt tervezik, hogy Debrecenben, Miskolcon, Szegeden, Győrben, Pécsett és Veszprémben jövő tavasztól már nemcsak a kárpótlással összefüggő ügyeket intéznék, hanem más jogi procedúrák értelmezésében, azok orvoslásában is segítséget nyújtanának. Erre a hivatalvezető szerint már csak azért is szükség van, mert az Igazságügyi Minisztériumhoz évente 3500-4000 beadvány érkezik az állampolgároktól, amelyek érdemi kezelése már-már lehetetlen feladat. Másrészt a döntően írásban benyújtott panaszok jó részénél nem lehet mindig egyértelműen megállapítani, mi is a valós probléma. Ellenben a vidéki irodákban az ügyfelek személyesen mondhatják el a szakembereknek, mire is keresnek megoldást. Plankó Erika sietett leszögezni, hogy az irodák nem ügyvédi szerepre törekszenek, jogi képviseletet nem is látnak el, ellenben értelmezik a vonatkozó jogszabályokat, feltérképezik az ügyfelek számára azokat a lehetőségeket, amelyek a mielőbbi megoldást segítik elő. A hivatalvezető szerint a jogi tanácsadói és szolgáltatói irodák létrejötte illeszkedik a közigazgatás korszerűsítésének folyamatába.

A távolabbi jövőről szólva Plankó Erika elmondta, a bíróságok tehermentesítése érdekében szeretnék elérni, hogy az állampolgárok ne csak bírói úton tudják érvényesíteni jogaikat. Meg akarják teremteni például a peren kívüli egyeztetés mechanizmusát, amelyben ugyancsak nagy szerepet szánnak a KKI szervezeteinek. Ehhez persze számos jogszabály megalkotására van szükség.

Ami a kárpótlást illeti, feladat még van bőven - állítja a hivatalvezető. Még a vagyoni kárrendezések sem fejeződtek be teljesen, a személyi kárpótlásról meg nem is beszélve. Hátra van még 330 földárverés, ezek közül 30 az I-es, 300 pedig a II-es földalapot érinti. A személyi kárpótlással összefüggő ügyeket tekintve a többi között megoldásra vár még az Alkotmánybíróság december elejei döntése nyomán a kényszermunka és deportálás kompenzációja, valamint a magyar hatóságok önkénye miatt életüket vesztettek kárpótlási összegének meghatározása, annak végrehajtása.

Ahhoz, hogy végleg pontot lehessen tenni a rendszerváltást szimbolizáló folyamatra, mindenekelőtt rendezni kell a kárpótlási törvényekből eredő feladatokat, s a parlamentnek meg kell még alkotnia a nemzetközi szerződések (például a párizsi békeszerződés) kárvallottjainak kárpótlását szabályozó törvényt. Mindezek mellett archiválni kell az egy évtized alatt felhalmozott mintegy 18 kilométernyi hosszúságú iratanyagot, s nem utolsósorban be kell vonni a kárpótlási jegyeket, amelyekből eddig 140 milliárd forintnyit használtak fel.

 Az IM statisztikái szerint még 12 milliárd forint értékű speciális értékpapír vár hasznosításra. A hivatalvezető óvatos becslése szerint ezen kormányzati ciklus végére a lezáráshoz közeli állapot alakulhat ki a kárpótlásban. Ekkor lehet esetleg kisebb szervezeti egységben működtetni tovább a KKI-t, de megszüntetni akkor sem szabad. Hiszen számos bírósági ügyben kell még az állam képviseletét ellátni.

Eddig csaknem 20 ezer vitatott ügyben hozott döntést a bíróság, ebből 11200 a vagyoni, 8484 a személyi kárpótlással összefüggő. Több ezer jogorvoslati kérelemben még csak eztán fog dönteni a bírói testület. A mintegy 2 millió polgárt érintő kárpótlási folyamat során több mint 1,4 millió vagyoni és csaknem 640 ezer személyi kárpótlással összefüggő kérelem érkezett be az OKK-hoz, illetve a KKI-hez. Eddig összesen 328 786 beadványt utasítottak el.

Szilágyi Béla

(Magyar Hírlap)