Vágólapra másolva!
Komolyabb szabálytalanságokat nem találtak az 1995-1999 közötti Phare-programok végrehajtásában az Állami Számvevőszék munkatársai, ennek ellenére az ötéves ciklus alatt eddig mintegy 10 milliárd forintnyi támogatástól esett el a gazdaság. - veszteségek a gyenge hazai és EU-s apparátusi munkára, a szabályozottság hiányaira vezethetők vissza, ám a vizsgált időszak utolsó két évében már javult a programok koordinálása, a felhasználás ellenőrzése.
Vágólapra másolva!

Az 1995-1999 közötti időszakban Magyarország 527,6 millió euró, vagyis 137 milliárd forintos Phare-támogatást nyert el, ennek 6 százaléka, 10 milliárd forint elveszett, mivel a programok nem indultak meg a hároméves határidőn belül - állapítja meg az ÁSZ jelentése. A vizsgált programok összértéke nem tartalmazza a földművelésügyi tárca 1999-es agrárprogramjának adatait, mivel helyszíni ellenőrzéseken a tárca szakértői nem tudták bemutatni a számvevőknek a szükséges bizonylatokat.

Az utóbbi két évben (1998-1999) jelentősen javult a programok előkészítése, végrehajtása, ebben az is közrejátszott, hogy az Európai Bizottság egy-egy program futamidejét két esztendőre csökkentette a korábbi háromról. A kezdeti időszakban mind a hazai szakapparátus, de az uniós társszervezetek is sokat késlekedtek, ám a végrehajtás kölcsönösen javult - állapították meg a számvevők.

A Phare-programok előkészítésében a magyar intézményrendszer felkészültsége elmarad az EU-kívánalmaktól - fogalmaz a jelentés. Fejlesztés alatt áll, ám még nem épült ki az országos monitoringrendszer. Az 1997 decembere óta a Miniszterelnöki Hivatalban működő segélykoordinációs titkárság ellenőrzései a vizsgált időszakban a szerződéskötésekre terjedtek ki, a programok teljesítését, a tényleges kifizetéseket nem monitorozták. Így a késedelmes teljesítésekről vagy a programok teljes meghiúsulásáról, illetve a kifizetések határidő előtti-utáni teljesítéséből fakadó veszteségekről nem készült teljes körű felmérés.

A programok végrehajtásában komoly gondot okoz a szakemberek, illetve a kellő apparátus hiánya. Ez utóbbi nem csupán a magyar feleknek, hanem az EU budapesti képviseletén is gondot okozott. A programok késedelmes teljesítésében közrejátszott az ütemtervek és kockázatelemzések hiánya - állapította meg a jelentés.

Az államkicstár keretein belül 1999 januárjában létrehozták a Nemzeti Alapot, illetve ettől az időponttól a kincstárban központilag kezelték a pénzügyi szerződéseket. Ezt követően a programok szakmai koordinálása továbbra is a szaktárcák feladata maradt, ám a programok és a brüsszeli pénzforrások közötti átutalások, elszámolások egységesültek.

A hazai felhasználók általában betartották a PHARE- és a hazai előírásokat, ennek ellenére az ÁSZ vizsgálata során feltárultak olyan hiányosságok, amelyek miatt egyes támogatások visszafizetésének veszélye is felmerült. A minisztériumoknál a belső ellenőrzési rendszer nem működött kielégítően - fogalmaznak a számvevők.

A környezetvédelmi tárcánál a szerződések teljesítése több hónapon keresztül nem állt összhangban a kifizetésekkel. Az Állami Számvevőszék kifogásolta, hogy a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványnál hiányosan kiállított számlákra, azok ellenőrzése nélkül fizették ki a szállítókat.

Papp Zsolt

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Állami Számvevőszék