Mást mutatnak az agrártárca és a gazdaságkutatók adatai

"Óriási" évet zárt, jövőre pedig "jelentős fejlődés" előtt áll a magyar mezőgazdaság - erre a következtetésre jutott év végi értékelő értekezletén az agrártárca vezetője. A gazdaságkutatók adatai szerint az ágazatban állandósult a bizonytalanság, és komoly reformok nélkül semmi remény a feltámadására.

A magyar mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége az idén az előző évhez képest 2,5-szeresére nőtt, amely jól mutatja, hogy az agrárium jelentős fejlődésnek indult - mondta évzáró ünnepi beszédében Torgyán József földművelésügyi miniszter. Az agrártárca vezetője szerint az idei viszontagságos időjárási feltételek miatt egyes kelet-közép-európai országok agráriuma összeomlott, ám Magyarország az árvíz, belvíz, aszály ellenére az idén szinte "óriási" évet zárt. Torgyán József felhívta a figyelmet, hogy tavaly az azt megelőző évhez képest 2,4 százalékos növekedést regisztráltak az agrárgazdaságban, az arány az idén várhatóan ennél is kedvezőbben alakul. Ugyanakkor megjegyezte: a kedvező jelek ellenére nem lehet arra számítani, hogy egy-két év alatt rendbe lehet tenni az egy évtizede elhanyagolt mezőgazdasági ágazatot.

A GKI Gazdaságkutató Rt. adatai alapján egészen más kép rajzolódik ki a magyar mezőgazdaságról. Hegedüs Miklós, a GKI igazgatója egy közelmúltban tartott konferencián úgy fogalmazott: a rendszerváltozás nagy vesztese az agrárium. Az ágazat ma már az összes hazai terméknek (GDP) csupán 5 százalékát állítja elő, a nemzetgazdasági beruházásoknak alig 3 százaléka valósul meg az agráriumban, a teljes nemzetgazdasági exportból pedig mindössze 3 százalékkal részesedik a mezőgazdaság. A számok világosan mutatják, hogy a '90-es évek szintjéhez képest az "agrár-GDP" 20, a mezőgazdasági beruházások szintje pedig 40 százalékkal csökkent. A mezőgazdaság rendkívül rossz helyzetét mutatja az is, hogy tavaly, az 1998-ban elkönyvelt 20 milliárd forintos nyereség után 15 milliárd forintos veszteség keletkezett az agráriumban.

A mezőgazdaságban nem állnak rendelkezésre a fejlesztéshez szükséges források, ráadásul semmi garancia nincs arra, hogy az ide befektetett pénz megtérül, ezért állandósult a bizonytalanság az ágazatban - állította Hegedüs Miklós, aki szerint az agrárválságnak több oka is van. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a magyar mezőgazdasági potenciál jóval nagyobb a hazai igényeknél. A kibontakozáshoz tehát növelni kellene az exportot, ám ehhez nem elég gazdag az ország. Külön gondot jelent, hogy az ágazatot nem gazdasági szempontok, hanem politikai megfontolások alapján irányítják. Az elaprózott birtokszerkezet, valamint a szociális jellegű és az árutermelő gazdaságoknak adott állami támogatások egybeolvadása szintén komoly akadálya az ágazat kibontakozásának.

A nehézségeken az államnak és az agrárvállalkozásoknak közösen kellene úrrá lenniük, mert az Európai Unióhoz való csatlakozás nem oldja meg a termelők gondjait - állította Hegedüs Miklós. A mezőgazdasági termékek drámai emelkedésére ugyanis az uniós csatlakozás után sem lehet számítani, hiszen az ottani és a magyar árak az elmúlt években közeledtek egymáshoz. Lényeges különbség csak az agrártermékek fogyasztói árában van. A fogyasztói árak növekedése ugyan növelné a termelői árakat is, de az uniós és a hazai élelmiszerárak kiegyenlítődését a koncentrált élelmiszer-ipari és kereskedelmi vállalkozások évekig elodázhatják.

A mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvénnyel a kormányzat egy képtelen jogi helyzetre kíván megoldást találni, s nem arról van szó, hogy tönkre akarná tenni a szövetkezeteket - jelentette ki tegnap Torgyán József földművelésügyi miniszter. Az ellenzéki pártok, valamint néhány érdekképviselet szerint a kormány alkotmányellenes módszerrel, a külső üzletrész-tulajdonosok kifizetésével tönkretenné a szövetkezetek 80-90 százalékát, vagyonukat pedig a kormánypártokhoz közel álló kör kezére játszaná át. Torgyán József szerint tarthatatlan, hogy a belső üzletrészeseknek lehetőségük van a külső üzletrész-tulajdonosok vagyonát elgazdálkodni. A miniszter felhívta a figyelmet, hogy a külső üzletrészesek összesen 20 milliárd forintnyi tulajdona a szövetkezetek éves 350 milliárd forintos bruttó árbevételéhez viszonyítva néhány százalékot jelent, ami nem "vágná földhöz" a szövetkezeteket. Torgyán jelezte: olyan kibontakozási hitelkonstrukciót hirdetett meg, amely segítségével az állam az elkövetkező három esztendőben egyharmad-egyharmad-egyharmad részét kifizeti a szövetkezetek adósságának. A három év alatt a teljes adósságállományért 46,7 milliárd forint fizet ki a tárca.

(NÉPSZAVA)