<P>Minimálbéremelés 667 ezer dolgozónál</P>

A versenyszférában a dolgozók 24,9 százaléka a közszférában 24,5 százaléka keresett eddig 40 ezer forint alatt, de a januárra járó fizetés már nem lehet ennél kevesebb. A Gazdasági Minisztérium által elkészített elemzések szerint a mostani, jelentős minimálbér-emelés 100 milliárd forint bérkiáramlási többletet jelent, s ez 2-2,5 százalékkal emeli a bérszínvonalat.

A kalkulációk a 2,7 milliós dolgozói körből indulnak ki. A 2,7 milliós létszámba a versenyszféra 5-nél nagyobb létszámú vállalkozásainak dolgozói köre, valamint a közszféra egésze tartozik.

A kötelező minimálbér-emelés hatálya alá a 2,7 millió dolgozóból 667 ezren tartoznak, 481 ezren a versenyszférából, 186 ezren a közszférából. A versenyszféra területén a textiliparban a foglalkoztatottak 48,9 százaléka tartozik a minimálbér-emelés hatálya alá. A szálloda és vendéglátás területén 43,4 százalék, a mezőgazdaságban pedig 41,1 százalék ez az arány, ugyanakkor a kőolaj-feldolgozásban csak 0,1 százalék a 40 ezer forint alatt keresők aránya. A járműgyártásban 3,4 százalék, a vegyiparban 3,5 százalék, a villamos-energia-, a gáz-, a gőz- és vízszolgáltatás területén 5,3 százalék. A gépgyártás területén a dolgozók 7,9 százaléka tartozik ebbe a körbe. A közszférában az egészségügyben és a szociális ellátásban a dolgozók 41,3 százalékánál kell 40 ezer forintra emelni a minimálbért. Az oktatás szakterületen ugyanakkor 15,9 százalék ez az arány.

A 2 százalékpontos társadalombiztosítási járulékcsökkentést is figyelembe véve meglehetősen eltérően alakulnak az egyes szakterületeken a munkáltatók munkaerő-többletköltségei. A textília és textiláru gyártás területén a többletköltség eléri 5,6 százalékot, a fafeldolgozásnál az 5,3 százalékot, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a 4,3 százalékot, a mezőgazdaságban a 3,7 százalékot, a bőrtermék és cipőgyártásnál a 3,2 százalékot. Ugyanakkor a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás szakterületein a költségek 1,5 százalékkal mérséklődnek, s a csökkenés eléri, vagy meghaladja az 1 százalékot a vegyiparban, a járműgyártásban, a gépgyártásban, illetve a pénzügyi tevékenység szakterületen.

Országos átlagban e kalkuláció szerint 0,7 százalék a költség-többlet, 0,8 százalék a versenyszférában és 0,5 százalék a költségvetési területen.

(MTI)

Ajánlat

Gazdasági Minisztérium