Kiskapuk és bizonytalanságok a negyvenezres minimálbér miatt

Vágólapra másolva!
Részmunkaidőt - elképzelhető, hogy csak papíron -, elbocsátást, a bérek közti differenciálás szinte teljes megszűnését, súlyos anyagi gondokat jelent a minimálbér bevezetése a mezőgazdaságban, a kereskedelemben és a ruhaiparban. A munkaügyi ellenőrzés vizsgálja, hogy a hatórás munkaidő valójában hány óráig tart. Annyi biztos, hogy az állam bevételei minden dolgozó bére után kilencezer forinttal növekedtek az új minimálbér miatt.
Vágólapra másolva!

Sok helyen a dolgozók összjövedelme nem fog nőni, hiszen a nehéz helyzetben lévő cégek az eddig pótléknak minősített összegeket alapbérként fizetik majd ki - ez a véleménye Wittich Tamásnak, az MSZOSZ alelnökének. A néhány napja megkezdett, az idei bérajánlásról szóló tárgyalásokat rendkívül megnehezíti az a tény, hogy a munkáltatóknak nagyon sokba kerül a minimálbér-emelés.

Gondban van Hajnal Endre, a Nettitex Konfekcióipari Kft. ügyvezető igazgatója is. A bajai ruhagyárban a 370 dolgozó közül 70-80 munkavállalónak most rögtön 230 forintra kell emelni az órabérét, ez felel meg az új minimálbérnek. "Nem tudom, hogyan tudjuk ezt megcsinálni, hiszen cégünk 92 százalékban bérmunkát végez. A külföldi megrendelővel már tavaly augusztusban, szeptemberben megkötöttük azokat a szerződéseket, amelyeket ebben a fél évben teljesítünk. De akkor még nem gondoltunk arra, hogy tényleg ennyit emelkedik a minimálbér" – mondta a Népszava munkatársának az ügyvezető igazgató. Hozzátette: szerinte a közgazdaságilag nem teljesen átgondolt minimálbér-emelés nem számolt avval, hogy a nagy élőmunka-igényű ágazatokban - ilyen a ruhaipar, a bőrdíszmű és a cipőipar is - milyen súlyos terhet jelent ez az emelés. A konfekcióipar egyébként évi nettó egymilliárd dollár devizahozamot jelent az országnak. Ezt csak úgy tudjuk tartani az ügyvezető szerint, ha kifogástalan, pontosan határidőre elkészített terméket szállítunk a külföldi megrendelőnek - a magyar dolgozók rabszolgamunkája és a hozzátett szellemi kapacitás is benne van ebben. Az olasz, német, amerikai megrendelőt nem érdekli, mennyi a magyar minimálbér, ő nem akar többet kifizetni a szépen megvarrt blúzért vagy blézerért, mint tavaly.

A bajai üzemben valószínűleg részmunkaidőt vezetnek be, elképzelhető, hogy néhány dolgozótól megválnak. Az ügyvezető attól tart, hogy ezek a rendkívül ügyes, jól képzett varrónők majd átmennek a helyi szóhasználat szerinti "garázsvarrodákba", s a feketemunka tovább terjed. Mindenesetre máris bérfeszültséget okoz, hogy a régi, tapasztalt varrónők bérfejlesztésére alig marad majd pénz. Az ügyvezető abban bízik, talán sikerül elérni, hogy néhány hónapos türelmi időhöz jusson az ágazat, később kelljen a minimálbért bevezetni.

Ecsédi Károlyné, a Ruhaipari Dolgozók Szakszervezetének ügyvezető alelnöke azt mondja, a multikat ez nem érinti, a kisebb cégeknél viszont óriási bérfeszültségeket okoz majd az emelés, bár a szakszervezet hosszú évek óta folytat eredményes bértárgyalásokat az ágazatban.

Hasonló a véleménye Sáling Józsefnek, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) főtitkárának is. A KASZ jövő hét közepére hívta össze megyei titkárait, országos felmérést készít arról, hogyan oldják meg a kis cégek a béremelést, hiszen az ágazatban legkevesebb 50-60 ezer embert érint ez az ügy közvetlenül. Sáling szerint nyilván sok üzletben részmunkaidőre állítják be a dolgozókat, viszont a nyitvatartási időt senki nem akarja majd megrövidíteni, ez versenyhátrányt jelentene. Ezért félő, hogy a részmunkaidő valójában nem hat, hanem nyolc óráig tart majd sok helyen. Sáling azt is el tudja képzelni, hogy sok tulajdonos a hat órát két részletben - a csúcsidőben - akarja ledolgoztatni az eladókkal.

A Népszava érdeklődésére Bereczky András, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének (MEDOSZ) főtitkára kijelentette: a mezőgazdaságban elbocsátásokra és a részmunkaidő bevezetésére számít. A mezőgazdasági keresetek most a nemzetgazdasági átlag kétharmadának felelnek meg, kérdés, mennyire nő majd a lemaradás a béremelés végrehajtása után.

A legtöbb cég munkajogilag - vagyis papíron - biztos talál valamilyen megoldást, hiszen sokan tartanak a munkaügyi ellenőrzéstől. Joggal, hiszen az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség március közepéig célvizsgálatot tart, megkapják-e a dolgozók a minimálbért – mondta a Népszavának Gáspár Imréné dr., a felügyeleti főosztály vezetője. A tervek szerint közel tízezer céget vizsgálnak majd ebből a szempontból, elsősorban a kicsi és közepes méretűeket. Az ellenőrzésben 400 felügyelő működik majd közre, s mint Gáspárné leszögezte, azt is figyelik majd, a részmunkaidő tényleg kevesebb-e, mint nyolc óra.

Török Katalin

(Népszava)

Ajánlat:

MSZOSZ